Ferenc pápa találkozik Ali al-Szisztani ajatollahhal, az iraki keresztények védelmezőjével

Kitekintő – 2021. február 12., péntek | 13:22

Ferenc pápa a március 5-től 8-ig tervezett iraki útja során látogatást tesz Ali al-Szisztani nagyajatollahnál, aki a síita iszlám egyik legfontosabb személyisége nem csak Irakban. A pápalátogatás súlya azokhoz a találkozókhoz mérhető, melyek Ferenc pápa és a szunnita iszlám magas rangú képviselői, például az al-Azhar központ főimámja, Ahmad et-Tajjeb egyiptomi sejk között jöttek létre.

Hosszú életútja során a kilencvenéves iráni születésű nagyajatollah spirituális vezetése az őt jellemző előrelátás, mértékletesség és bölcsesség okán széles körben nagy elismerést váltott ki azokból is, akik nem tartoznak a síita iszlám követőihez. Az iraki történelem utóbbi évtizedeinek viszontagságai közepette jelentőségteljes munkásságát a keresztények iránti gesztusok és a hozzájuk intézett barátságos szavak jellemezték.

2019 novemberében, amikor az országot utcai tüntetések és a biztonsági erők erőszakos fellépése rázta meg, Louis Raphaël Sako káld pátriárka nyilvánosan fejezte ki teljes egyetértését al-Szisztanival, aki híressé vált beszédében sürgős fellépésre szólította a politikai vezetőket, amivel válaszolhatnak a tüntetők – Irak legfőbb vallási vezetői által is törvényesnek ítélt – követeléseire.

2019 januárjában, amikor Nedzsefben fogadta az Iszlám Állam dzsihadistái által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ENSZ-bizottság felelős vezetőit, Ali al-Szisztani nagyajatollah azt javasolta, folytassanak külön nyomozást azon „kegyetlen bűncselekmények” ügyében, melyeket a dzsihadista fegyveresek az iraki társadalom bizonyos csoportjai – így a szindzsári jazidik, a moszuli keresztények és a Tal Afar-i türkmének – ellen követtek el.

Abdul Mahdi al-Karbalai sejk, al-Szisztani hivatalos képviselője a moszuli keresztények delegációjával való találkozás alkalmával már 2017 áprilisában teljes körű támogatásának adott hangot, hogy szembeszálljanak a régióra – a dzsihadisták érkezését megelőzően – jellemző etnikai és vallási összetétel megváltoztatására tett kísérletekkel. Támogatni kívántak továbbá minden kezdeményezést, mely segíthet a káld, szír és asszír keresztényeknek hazatérni a Ninivei-fennsíkon fekvő falvaikba, amint egyszer s mindenkorra legyőzik az Iszlám Állam seregeit.

2014 januárjában, mielőtt az Iszlám Állam elfoglalta Moszult és Észak-Irakot, a Sant’Egidio közösség küldöttségével Nedzsefben folytatott beszélgetés során az ajatollah mély együttérzését fejezte ki az iraki keresztényekkel. Megerősítette, hogy meg kell óvni az országban élő őslakos keresztény közösségek jelenlétét, s hogy az ellenük elkövetett erőszak egész Irak számára fenyegetést jelent.

Róma püspöke és a nedzsefi nagyajatollah találkozása a csúcspontját jelentheti azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a keresztények és al-Szisztani között az elmúlt évtizedekben a felebaráti szeretet és rokonszenv jelei voltak. 2005 márciusában az Egyesült Államokba kivándorolt iraki keresztények egy csoportja, köztük a San Diegó-i káld közösség számos tagja internetes petíciót indított, hogy jelöljék Nobel-békedíjra a nagyajatollahot. Választásukat azzal indokolták, hogy al-Szisztani „a világ minden muszlimjának jó példát mutatott abban, hogy a terrort elutasítva, a béke útját követve miként tudnak szembenézni az előttük álló összetett társadalmi és politikai kihívásokkal”.

Miután 2003-ban az Egyesült Államok vezetésével végrehajtott katonai beavatkozás során győzelmet arattak a baathista rezsim felett, al-Szisztani ajatollah fatvát hirdetett, felszólítva minden síita muszlimot, hogy védjék és ne bántalmazzák a kisebbségi vallások közösségeinek tagjait, beleértve a keresztényeket, akikkel kapcsolatban arra kérte követőit, hogy ne a külföldi haderők „ötödik hadoszlopaként” tekintsék őket.

2005-ben, II. János Pál halálakor al-Szisztani ajatollah táviratot küldött a vatikáni államtitkárnak, Angelo Sodano bíborosnak és a bagdadi apostoli nunciusnak, Fernando Filoni érseknek, hogy részvétét fejezze ki „minden katolikusnak” a pápa halála miatt, felidézve, hogy II. János Pál „a béke üzenetét közvetítette, és támogatta a vallások közötti párbeszédet. Olyan pápa volt, aki minden vallást tisztelt”.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides

Fotó: Sistani.org/Facebook

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria