Gallagher érsek: Szerbia pozitív példája lehet az ökumenikus párbeszédnek

A szentszéki államközi kapcsolatok titkára az ország katolikus médiumainak elmondta, hogy mély benyomást tett benne a szávaszentdemeteri (Srijemska Mitrovica) püspökszentelés, megtapasztalta a helyi püspökök és az összegyűlt hívek egységét. Arra a kérdésre,  hogyan látja a szerbiai katolikus egyházat, az érsek elmondta, hogy bár a hívek számában kisebbnek mondható Egyházról van szó, mégsem kicsi vagy jelentéktelen, hiszen nagyon is élő Egyházzal találkozott itt.

A Szerbiában élő katolikusokban nagy igyekezetet és vágyat látok arra, hogy evangelizáljanak és tanúságot tegyenek azok előtt, akik elvesztették a hitet és a reményt. Mindez élővé és jelentőssé teszi a szerb egyházat

– mondta az érsek, aki úgy véli, kisebbségi Egyháznak lenni igazából sok előnyt hordozhat magában, hiszen

ahhoz, hogy a közösség fennmaradjon, rá van kényszerülve arra, hogy fejlődjön, sokkal jobban igyekezzen, mint egy többségi Egyház.

Gallagher érsek fontosnak tartja, hogy a papok fejlődjenek a rájuk bízott nyáj szeretetében, hogy észrevegyék a környezetükben a pozitív dolgokat. Ha csak azt látjuk, hogy hányan nem járnak templomba, mennyi probléma van a társadalomban, akkor elkeseredünk, ez pedig nem keresztény lelkület. A pásztoroknak emellett fontos belehelyezkedni a hívek életébe és problémáiba. „Ahogy utaztam Belgrádon keresztül, néztem az utcán az embereket, és igyekeztem belehelyezkedni az élethelyzetükbe, belegondolni abba, hogy most munkából mennek haza, és mi fogja őket otthon várni, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük” – fogalmazott.

A vatikáni államközi kapcsolatok titkára azt is elmondta, hogy nagyon kedvesen fogadták őt a pátriárka székesegyházában és a belgrádi várbeli pravoszláv templomban is. Mindebből megértette, hogy a pravoszlávokban tisztelet van a katolikusok iránt.

Nekünk, katolikusoknak a pravoszlávokkal való párbeszédben nem elsődlegesen a jogainkat kellene előtérbe helyezni, hanem belegondolni az ő problémáikba is. Szerbia pozitív példája lehetne az ökumenikus párbeszédnek.

Az ország ugyanis Kelet és Nyugat találkozásánál fekszik. Az érsek szerint az ökumenikus párbeszédnek a teológiai párbeszéden túl még mélyebbre kellene hatnia. Észrevéve a másik értékeit és mélységeit, akár teológiai, akár spirituális síkon.

Nem a védekező álláspontra helyezkedett katolicizmusra van szükség, hanem olyanra, amely észreveszi, hogy a másik által gazdagabbá válhat.

Az állami szervekkel kapcsolatban elmondta, hogy nagy nyitottsággal, tisztelettel és együttműködési szándékkal találkozott. „Meggyőződhettem róla, hogy a szerb vezetőség nagy tisztelettel van a pápa és a Szentszék nemzetközi tevékenysége iránt.”

Elmondta, hogy a pápa nagyon szívesen elfogadná az állami meghívást, azonban szeretné, ha látogatása jó gyümölcsöt hozna Szerbia és Egyháza számára.

Egy jó gyümölcsöt termő találkozáshoz azonban még szükség van türelemre és imádságra.

A pandémiával és a védőoltás felvételével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami hatóságoknak minden országban igyekezniük kell egyrészt megtartani az egyén szabadsághoz való jogát, ugyanakkor az egész nép javát is keresniük kell. A Szentszék mindenkinek nagyon ajánlja, hogy vegye fel a védőoltást. Nyilván arra kell törekedni, hogy tiszteletben tartsuk az egyén szabadságát, de az nem lehet a közjó és a társadalom kárára. „Én személy szerint minden munkatársamat igyekeztem bátorítani a védőoltás felvételére. Nem mindenkit sikerült meggyőznöm, de a legtöbbjüket igen” – mondta az érsek. Azoknak, akik félnek a védőoltás felvételétől, vagy kételkednek annak hatékonyságában, azt ajánlotta, hogy a kétségeikkel forduljanak egy megbízható szakorvoshoz, és ne bizonytalan információkból következtessenek. Sok mindentől szoktunk félni, de valamikor érdemes túlhaladni a félelmen egy értékesebb cél elérése érdekében.

Arra a kérdésre, hogy mit üzen a szerbiai katolikus hívőknek, az érsek elmondta: a legfontosabb, hogy a hitüket örömmel éljék meg és legyenek a többségi nemzet szolgálatára. Kerüljék a konfliktusokat és a széthúzást. Büszkén őrizzék meg az egységüket Krisztussal és a Szentatyával. Mi, katolikusok nagyon szerencsések vagyunk, hogy hiszünk a pápa szolgálatának fontosságában. A pápai szolgálat nélkül el sem tudjuk képzelni, milyen nehézségekbe keveredtünk volna a történelem folyamán. Sokszor nehéz volt egységben maradni a pápával, de érdemes volt. A most indult szinodális folyamatban is ez a legfontosabb: megőrizni a pápával való egységet, amely Krisztus ajándéka.

Forrás: Nagybecskereki Egyházmegye

Szöveg: Szöllősi Tibor

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír