A csillagénekesek – németül Sternsinger – háromkirályoknak öltözve, koronával a fejükön, csillaggal kezükben kopogtatnak be a házakba, énekekkel imádsággal, jókívánságokkal köszöntik az ott lakókat, majd megjelölik a ház ajtaját vagy az ajtófélfát a 20 + C + M + B + 19 felirattal; a háromkirályok – latinul Casparus, Melchior, Balthasar (magyarul Gáspár, Menyhért, Boldizsár) – nevének kezdőbetűjével és az aktuális évszámmal, továbbá egy ősi fohászt felelevenítve: „Christus mansionem benedicat!” – Krisztus áldja meg e hajlékot!
A csillagénekeseknek ajtót nyitók általában bőkezűen adakoznak, hiszen a gyerekek látogatásának célja, hogy szegényeknek gyűjtsenek adományt.
Az énekes háromkirályjárás szokását a háború után, az ötvenes években osztrák katolikus fiatalok elevenítették fel. Napjainkban Ausztria-szerte már 85 ezer gyermek hirdeti a Megváltó születése hozta békét, és gyűjt pénzt szegénységben élő emberek, főként gyermekek számára.
A „Gyerekek a gyerekekért” elnevezésű kezdeményezésnek köszönhetően a csillagénekesek 2018-ban Ausztriában 17 és fél millió euró „kincset” (mintegy öt és fél milliárd forintot) gyűjtöttek.
Az adományok döntő részét Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában osztják szét – jól szervezett módon, hogy a segítség valóban megérkezzen a rászorulókhoz.
Németországban és az egész német nyelvterületen különleges tisztelet övezi a háromkirályokat. 1162-ben I. Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár Milánóból Kölnbe vitette a napkeleti bölcsek ereklyéit – a relikviákat a kölni dómban helyezték el. Ennek híre hamarosan elterjedt egész Európában, így a székesegyház jelentős búcsújáró hely lett.
Miután IX. Bonifác pápa 1394-ben búcsúengedélyt adott a kölni dómba érkező zarándokoknak, minden hetedik évben június 29-én körmenetet tartottak, melynek alkalmából kihelyezték a háromkirályok ereklyéit. Innen eredeztethető a csillagjárás szokása.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Sternsinger.de; Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria