Harminc kopt ortodox papot gyilkoltak meg januárban az etiópiai Tigré tartományban

Kitekintő – 2021. február 16., kedd | 12:43

Az utóbbi száz napban homály fedte az etiópiai Tigré tartományban dúló véres háborút, nemigen számolt be róla a média. Sok tanú bizonyítja azonban, hogy háborús bűnöket követnek el, és kegyetlen harcok folynak a térségben. Rengeteg a civil áldozat, köztük idősek, nők, gyerekek, továbbá sok kopt szerzetes is életét vesztette.

A Tigré területén található táborokban, ahol eritreai menekültek élnek, gyakori volt a nők elleni csoportos erőszak, a gyilkosság, az erőszakos kitelepítés, mára pedig azt mutatják a műholdas felvételek, hogy a táborokat lerombolták, és az addisz-abebai kormány kijelentette, nem fogja újranyitni őket. Az ENSZ segélyeinek célba juttatását is akadályozzák a térségben. Nagyon sok településen nincs élelem és gyógyszer.

Biztonsági okokból meg nem nevezett, megbízható katolikus források szerint Irobban, az Eritreával határos félsivatagos fennsíkon csak januárban harminc kopt ortodox papot öltek meg, miközben a templomban imádkoztak. 

Megrendítő történetek szivárognak ki az országból fiatalokról, akiket szüleik szeme láttára ölnek meg – mintegy száz ilyen esetről tudnak Irobban. A nőket, a fiatal lányokat férjük, családjuk szeme láttára erőszakolják meg, és gyakran kegyetlenül végeznek is velük. „Jobb megölni a nőket Tigrében, mert holnap ők szülik a lázadókat” – mondták állítólag az eritreai katonák, akiktől megkérdezték, mire föl ez a sok erőszak.

Január végén etióp és eritreai katonák meggyilkoltak ötven „vojane”  (woyane; lázadó) feleséget. Február közepén az etióp kormány – Filszan Abdullahi Ahmed nőkért felelős miniszter személyében, egy tweet üzenetben – elismerte, hogy kétségtelenül erőszakoltak meg asszonyokat. Azt nem írta a miniszter, kik voltak az elkövetők, de sok nő állítja, hogy eritreai katonák tették. Az eritreai Népi Felszabadítási Front tagjai (shabiák) egyenruhájukról és olcsó műanyag szandáljukról könnyen felismerhető katonák, akik azt a parancsot kapták, hogy öljék meg a hatévesnél idősebb tigrinyákat és akadályozzák meg, hogy eltemessék őket.

A Human Rights Watch civil szervezet azzal vádolja a szövetségi és az eritreai csapatokat, hogy novemberben iskolákat, kórházakat, templomokat és piacokat bombáztak Humera, Mekele és Scire területén, melynek során 187 civil vesztette életét, köztük nők és gyermekek, és több mint háromszázan sebesültek meg.

A vallási szimbólumokat sem kímélik. Negash faluban november 23–24-én Iszajasz Afeverki eritreai elnök tankjaival és nehéztüzérségével támadták az ortodox templomot. Missziókat és kolostorokat fosztottak ki, sok szerzetest és szerzetesnőt kiraboltak, még a nyakukban függő feszületet is letépték. Az elkövetők a szövetségi hadsereg tagjai és a velük szövetséges eritreaiak. Ez utóbbiak jelenlétét az eritreai és az etióp kormány is tagadja, de a helyi hatóságok megerősítik. A napokban követelte az USA és az Európai Unió, hogy Eritrea vonja ki a térségből a katonáit, akik kimondhatatlan erőszak elkövetői, és állítsanak fel független vizsgálóbizottságot, amelynek fel kell tárnia a deportált eritreai menekültek drámáját is. A Caritas Italiana, az olasz karitász kijelentette: száz nap után is a nép mellett állnak.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi jelentése szerint 20 ezer eritreai menekült tűnt el abból a 96 ezerből, akik Tigré tartományban négy táborban etióp védelem alatt álltak. Mekelében az Avvenire riportere elért néhány menekültet telefonon, és megpróbálta rekonstruálni az eseményeket. „November 20-án este nyolc körül megérkeztek a shabiák – mesélte a 28 éves Kidane, aki két évet élt Hitatsban –, felismertük őket az egyenruhájukról. Lőttek azokra, akik nem tudtak elmenekülni, idősekre, asszonyokra, gyermekekre, sokakat megöltek, sokakat foglyul ejtettek. Láttam, ahogy lerombolják Hitats táborát, és elmenekültem. Az út mentén sok holttestet láttam.”

Shimelba táborát, ahol 8500 cunama etnikumhoz tartozó eritreai élt, január első napjaiban rombolták le. „De már november 26-án a shabiák körülvették és lerohanták a tábort – emlékezett vissza a 30 éves Haddar –, megparancsolták, hogy senki ne szökjön el. Fejenként öt kiló lisztet osztottak ki, magukhoz hívták a tábor öt vezetőjét, megkérdezték tőlük, hányan vagyunk. Magukkal vitték őket, és mielőtt elmentek volna, lelőtték a Tigráj Népi Felszabadítási Front öt emberét, nekünk pedig megtiltották, hogy eltemessük őket. Aki akart, elmenekülhetett, Tigrébe vagy Eritreába. Másnap jöttek a tigrinya katonák, és azt mondták, maradjunk, védelmet biztosítanak nekünk. De amikor január 5-én visszajöttek az eritreaiak, elmenekültek. Az eritreaiai hadsereg elkezdett mindent felégetni és gyilkolni, nőket és gyerekeket is. A többség nem tudott elmenekülni, őket gyalog hurcolták el Shiraróig, onnan pedig teherautókkal Eritreába, Shambukóba vitték őket.”

Mi lett az Eritreába hurcoltak sorsa? Több forrás megerősíti és kiegészíti Haddar elbeszélését, bizonyítva, hogy a sokadik bűntényt követték el velük szemben. A cunama etnikumú menekültek menekülttáborokban várják, hogy elmúljon a Covid-19-járvány. Hetek óta alultápláltak, nagyon sanyarú a sorsuk. Az etióp rezsim sokakat kiképzőtáborokba akar küldeni, hogy életre szóló katonai szolgálatba álljanak, holott éppen ez elől szöktek meg. Mások a járvány végével visszatérhetnek falvaikba. A tragédia láttán a Caritas Etiopia gyűjtést indított, hogy élelmet tudjanak adni az alultáplált gyerekeknek, túlélőcsomagokat biztosítsanak, vetőmagot és állatokat juttassanak a kitelepített családoknak, akik mindenüket elveszítették.

Az etióp hadsereg november 4-én indított offenzívát a régiót korábban uraló Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) ellen, amelyet felkeléssel vádolt. Abidzs Ahmed etiópiai miniszterelnök november végén bejelentette, hogy utasította az ország hadseregét: indítson végső támadást a fellázadt Tigré tartomány fővárosa, Mekele ellen.

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint aggasztó mértékben nő az éhezők száma is, az egészségügyi rendszer pedig összeomlott.

*

Etiópiában a lakosság közel kétharmada keresztény, egyharmada muszlim. A 2007-es népszámlálás szerint az emberek 43,5 százaléka az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik, amely meghatározó az ország életében. A lakosság 18,6 százaléka a különböző protestáns felekezetek híve (főleg az evangelikalizmusé), 0,7 százalékuk római katolikus. Az oromók egy része, a teljes szomáli lakosság, illetve egyéb kisebb népcsoportok az iszlám követői (a teljes lakosság 33,9 százaléka). A hagyományos (törzsi), illetve más vallásúak vagy vallástalanok aránya 3,3 százalék volt a 2007-es népszámláláskor.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Avvenire

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria