Jeruzsálemi egyházi vezetők: Az ENSZ és a világ vezetői vessenek véget a háborúnak Hegyi-Karabahban

Kitekintő – 2020. október 5., hétfő | 16:51

Az Azerbajdzsán és Hegyi-Karabah között jelenleg is dúló fegyveres konfliktus újra ártatlan emberek életét követelte, és férfiak, nők, gyermekek és idősek kényszerültek elmenekülni a háború elől. A jeruzsálemi pátriárkák, a keresztény egyházak és közösségek vezetői október 2-án, pénteken kiadott közleményükben nemzetközi összefogást sürgetnek a béke érdekében.

A közleményt aláírta többek között a jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, III. Teofil, valamint a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus apostoli adminisztrátora, Pierbattista Pizzaballa érsek is. Üzenetükben részvétüket fejezik ki a konfliktus által érintett közösségeknek, és kérik számukra Isten irgalmát. Továbbá arra szólítják az európai vezetőket, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok elnökét, valamint az ENSZ főtitkárát, lépjenek közbe minél hamarabb az azonnali tűzszünet és a tartós béke érdekében.

A túlnyomóan örmények lakta Hegyi-Karabah a Kaukázus hegyvidéki régiója, melyet az 1920-as bolsevik megszállás után Sztálin döntése értelmében autonóm területként Azerbajdzsánnak ítéltek. A Hegyi-Karabah körül kialakult etnikai és politikai feszültségek a Szovjetunió felbomlásával ismét kiéleződtek: miután Azerbajdzsán úgy döntött, kilép a Szovjetunióból, az örmény többségű régióban 1991 szeptemberében a helyi szovjetek – az akkori szovjet jogrend szerint – kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaság vagy más néven Arcah Köztársaság létrejöttét. Ezt követően népszavazást és választásokat tartottak, ám a következő év januárjában Azerbajdzsán 30 ezer emberéletet követelő háborút robbantott ki. A konfliktus 1993-ban tűzszüneti megállapodással ért véget, melyet azonban azóta folyamatosan megszegnek határ menti támadásokkal, határsértésekkel.

Hegyi-Karabah Köztársaság, más néven Arcah Köztársaság de facto ország a Kaukázus déli részén. Államiságát csak néhány ország ismeri el; de facto Örményország, de jure Azerbajdzsán része. Területe körülbelül akkora, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye együtt, 11 500 négyzetkilométer; lakossága a 2012-es népszámlálási adatok szerint 146 600 fő. A lakosság túlnyomó többsége, 95 százaléka örmény; a további 5 százalékot kisebb népcsoportok alkotják.

2020. július közepén határvillongások törtek ki Hegyi-Karabah, Örményország, valamint Azerbajdzsán között. A konfliktus eszkalálódott, és szeptember 27-én az örmény kormány szükségállapotot hirdetett, így a krízis határháborúvá változott, ami jelenleg is zajlik. Továbbterjedésének veszélye komolyan fennáll, akár Törökországot is érintve, miután az Azerbajdzsán mellett foglal állást. Szeptember 29-én az örmények meg is vádolták a törököket, hogy azerbajdzsáni légtérben lelőttek egy örmény vadászgépet, ezt viszont az ankarai kormány tagadja.

Az utóbbi napok fegyveres összetűzései az azeri és az Örményország által támogatott szeparatista erők között – örmény források szerint – már most több mint 200 ember halálát okozták; míg Azerbajdzsán 19 civil halálos áldozatról és 60 sebesültről beszél. Azerbajdzsán elnöke, İlham Əliyev kijelentette, csak abban az esetben lesz tűzszünet Hegyi-Karabahban, ha „Örményország visszavonja fegyveres erőit”. A feszültségek újraéledése összefüggésben áll Oroszország és Törökország geopolitikai nézeteltéréseivel a közel-keleti színtereken.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség; Wikipédia

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír

#Ázsia és Közel-Kelet #béke #háború #közélet #Népszámlálás 2022 #Szentföld

Kapcsolódó fotógaléria