Joseph-Marie Ndi-Okalla kameruni püspök az egyház szerepéről egy erőszak sújtotta országban

Kitekintő – 2020. november 5., csütörtök | 11:24

Természeti gazdagság és mélyszegénység egyszerre jellemzi Kamerunt, ahol kiemelkedő a katolikus közösség további erősödése. A véres konfliktusoktól szenvedő országban szolgál Joseph-Marie Ndi-Okalla mbalmayói püspök, a jövő évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) meghívott előadója.

Gyermekeket mészároltak le október 24-én Kamerunban, Kumba városában. A Mother Francisca International Bilingual Academy (Franciska nővér két tannyelvű iskola) kollégiumába fegyveresek rontottak be. Több tanuló megsérült, legalább hat, mindössze 9 és 12 év közötti diákot lelőttek vagy machetével halálra sebeztek. Az ilyen és ehhez hasonló, fiatalok életét kioltó akciók és gyermekrablások rendszeresek az afrikai országban. A konfliktusokkal terhelt országban szolgál a NEK meghívott előadója, Joseph-Marie Ndi-Okalla, Mbalmayo püspöke.

Nyomor a gyémánt és aranybányák országában

A 25 millió lakosú Kamerun, számos más afrikai országhoz hasonlóan, politikailag rendkívül instabil. Északi részein gyakoriak az emberrablások, terrortámadások. Nyugati régióiban a szeparatista mozgalmak akciói jelentenek veszélyt. Az ország két tartománya angol, a többi francia nyelvű. A Guineai-öbölben fekvő államot etnikai, nyelvi és vallási sokszínűség jellemzi, a lakosság 60 százaléka keresztény, a legnagyobb közösséget a római katolikusok alkotják.

Bár Kamerun rendkívül gazdag természeti és ásványkincsekben (mindenekelőtt az aranynak és a gyémántnak köszönhetően), lakosságának több mint 40 százaléka mélyszegénységben él. 2017-ben csak az ország keleti részén 41 millió dollár volt az aranytermelés értéke, aminek a haszna, elsősorban a korrupció miatt, nem csapódott le a nemzetgazdaságban. Tavaly háromszáz újabb bányaterületet jelöltek ki, ahol arany, urán, gyémánt, cink kitermelésére van lehetőség. Jobbára kínai, amerikai cégek jelennek meg befektetőként. A helyi munkaerőre támaszkodva, sokszor embertelen, sok halálos áldozatot követelő kitermeléssel folyik a munka, majd amikor meddővé válik egy terület, óriási ökológiai pusztítást hátrahagyva levonulnak a nemzetközi érdekeltségű vállalatok.

A helyi katolikus egyháznak kiemelten fontos szerepe van a egészségügyi-szociális ellátásban, az AIDS elleni küzdelemben, de legfőképpen a nevelésben.

Nagyhatalmi osztozkodás

A 19. században a németek gyarmatosították Afrikának ezt a részét, és az itt élőket kényszermunkásként dolgoztatták. Az első világháború után a területen Franciaország és Nagy-Britannia osztozott. A franciák fenntartották a kényszermunka rendszerét, a britek felszámolták azt, viszont Nigériából irányították a fennhatóságuk alá került országrészt, engedték a nagyszámú nigériai vendégmunkás beáramlását, ami konfliktusokat generált a helyiekkel. A második világháborút követően Kamerun önállóvá akart válni, amit mind a franciák, mind a britek igyekeztek megakadályozni. 1960-ban Francia Kamerun függetlenné vált, egy évvel később egyesítették Brit Kamerunnal, és létrejött a Kameruni Szövetségi Köztársaság. Az etnikai megosztottság, a jelentős gazdasági erőforrásokat – olaj, nemesfémek – körülölelő politikai korrupció és a központosításra törekvő hatalomgyakorlás jellemezte és jellemzi ma is az országot.

Karácsonyi vérontás

Az anglofon–frankofon konfliktus gyakran utcai zavargásokba, erőszakba torkollik, elsősorban az északnyugati és délnyugati területeken. Az anglofon területek elszakadási törekvései miatt elhúzódó konfliktus alakult ki a hadsereg és a szeparatista erők között. Ambazonia már kikiáltotta függetlenségét, saját pénze, himnusza, médiája van. A kormányerők a katonasággal próbálják letörni az önállósodást.

Kamerunban az óriási korrupció mellett jellemző, hogy Paul Biya elnök, aki 1982 óta vezeti az országot, megpróbálja hatalmát centralizálni. Elsősorban a hadseregre támaszkodva teszi ezt. 2019 decemberében ötezer kameruni menekült el otthonából a katonaság hadműveletei miatt az északnyugati területekről. Karácsonykor a délnyugati régióban összecsaptak a fegyveres csoportok és a katonaság. Az északi részeken aktívan jelen van a Boko Haram terrorszervezet.

Az Afrikát támadó „vírus”

Ilyen viszonyok között szolgál Joseph-Marie Ndi-Okalla mbalmayói püspök. Mélyen hívő, tizenegy gyermekes családban nevelkedett a szinte mindig mosolygó egyházi méltóság, aki a NEK meghívott előadója. Teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, 2017-ben szentelték püspökké. Számos cikk és tudományos publikáció szerzője. A főpásztor nyilatkozataiban nem mulasztja el felhívni a figyelmet az Afrikát támadó „vírusra”, az erősödő vallási fundamentalizmusra is. Joseph-Marie Ndi-Okalla szívügyeként tekint a vallásközi párbeszédre és társadalmi békére, azért dolgozik, hogy előmozdítsa a kommunikációt a kameruni kormány és a lázadók között.

A párbeszéd és megbékélés szolgálatában

Joseph-Marie Ndi-Okalla és az Egyház üdvösségre, megbékélésre és evangelizációra szóló küldetésének teljesítésére törekszik. Afrikában a katolikus közösség folyamatosan bővül, a 20. század kezdetétől 2 millióról 200 millióra gyarapodott a kontinensen a katolikus hívek lélekszáma. A kameruniak hitéletének egyik jellegzetessége, hogy a szertartásokon nagy szerepet kapnak az énekek és a táncok, alapvetően a vidámság, a derű jellemzi a liturgikus eseményeket.

A kontinens katolikus hitéletének fontos mérföldköve volt 2009-ben az afrikai püspökök vatikáni szinódusa. XVI. Benedek pápa Afrika értékeit méltatva elmondta, hogy a fekete kontinens az emberiség „hatalmas szellemi tüdeje” egy olyan világban, amelyet egyre inkább sújt a hit és reménység válsága.

Fordította: Tóth Franciska

Forrás: cameroon.tribune, YouTube.com, fr.missioner.com/NEK

Fotó: NEK, Magyar Kurír

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria