Kabulban maradt olaszok: Scalese atya, az ország egyetlen katolikus papja és Claudi, a hős diplomata

„Nagyon feszült légkörben élünk, várjuk, mi fog történni.

Arra hívlak benneteket, hogy imádkozzatok! Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok Afganisztánért!”

– mondta a tálibok Kabulba érkezésekor a Vatican Newsnak küldött hangüzenetében Scalese atya.

A  római születésű pap, a bolognai San Paolo Maggiore-templom plébánosa Kabulban maradt, úgy döntött, egyelőre nem hagyja el a tálibok kezére került várost. (A missziót XI. Piusz pápa alapította 1931-ben, és a barnabitákra bízta.) Jelenleg ő az egyetlen katolikus pap Afganisztánban. 2015 óta Kabulban szolgál, fontos küldetést teljesítve a külföldi állampolgárok, hivatalnokok, katonák számára. A sajtónak elmondta, hogy a katolikus jelenlétet elnézték az országban, de szigorúan megtiltották, hogy evangelizáljanak az afgánok között. Jelenleg a kicsiny afgán katolikus egyházban rajta kívül két női szerzetesközösség van jelen.

Áprilisban az olasz Agensir hírügynökségnek adott interjúban Scalese atya elmondta, hogy az amerikai döntés a haderő kivonásáráról veszélybe sodorja az ország biztonságát. „Valóságos veszély a polgárháború, mert a 2020. február 29-i dohai egyezményben előírt tárgyalások a kormány és a tálibok között valójában soha nem kezdődtek meg, de legalábbis nem vezettek semmiféle eredményre. A terv szerint átmeneti kormányt kellett volna alakítani, a nemzeti egység jegyében, hogy aztán szabad választásokat tarthassanak, amelyek eldöntötték volna, ki kormányozhat. De ha a felek nem beszélnek egymással, hogyan lehet közösen kormányt alakítani? Sokkal könnyebb a fegyverekhez nyúlni.” Hozzátette: „Ha a tálibok felül is kerekednének, mert jobban szervezetettek és finanszírozottak, nem hiszem, hogy vissza tudnák állítani az iszlám emirátust, mintha az elmúlt húsz év meg sem történt volna. Bevezethetnek egy új alkotmányt – egyébként a jelenlegi alkotmány is iszlám köztársaságról beszél –, de nem törölhetik el azt a szabadságot, nem vehetik semmibe azokat a jogokat, amelyekhez az afgánok ezekben az években hozzászoktak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fiatalok nem éltek az emirátusban, az újfajta életben nőttek fel. A nők – ellentétben azzal, ahogyan gondoljuk – jelentős számban tanultak és aktívak, jelen vannak az afgán társadalomban. Elképzelhetetlen, hogy újra bezárják őket a házakba, vagy burkát kelljen viselniük.”

Giovanni Scalese előtt tizennyolc éven keresztül Giuseppe Moretti szolgált Afganisztánban, aki napjaink eseményeinek tükrében augusztus 18-án ezt nyilatkozta: „Beszéltem tegnap Scalese atyával. Még mindig a nagykövetségen van. A nagykövet elment, de ő maradni akart, vár, hogy Teréz anya nővéreivel és egy csoportnyi fogyatékkal élő kislánnyal együtt induljon útnak. Olyan pásztor ő, aki nem hagyja magára juhait, amíg nem tudja biztonságban őket.”

Moretti atya – aki Kabul közelében 2500 fős iskolát alapított – elmondta, hogy amikor két éve ott járt, Kabul már akkor is egy háborús erődhöz hasonlított, Scalese csak ötszáz méter távolságra hagyhatta el a követséget, hogy misét mutasson be a NATO-bázison élő olaszoknak, és testőri kísérettel ment haza.

A 31 éves Tommaso Claudi elkötelezettségét a februárban Kongóban meggyilkolt Luca Attanasióéhoz hasonlítják. Hős, aki nem fér bele a diplomatákról alkotott elképzelésbe. Az olasz sajtóban számos fotó jelent meg a fiatal diplomatáról, aki életét kockáztatja nem csupán az olaszokért, hanem Afganisztán szenvedő népéért.

Azt mondják, egy misszionárius mindig diplomata is, de úgy tűnik, fordítva is igaz lehet ez: egy diplomata valójában misszionárius. Az egyik fényképen egy afgán kisfiú felé nyújtja a kezét, átemeli a biztonságos zónába.

Tommaso Claudi nyelvészetből diplomázott Paviában, és nemzetközi kapcsolatokból a milánói katolikus egyetemen. 2019 óta szolgál a kabuli olasz nagykövetségen. „Egy hatalmas humanitárius katasztrófa részesei vagyunk, és mindannyian megteszünk mindent, teljes szívünkből és a tőlünk telhető legnagyobb szakértelemmel” – nyilatkozta.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Ladifesadelpopolo; Famigliacristiana

Fotó: Famigliacristiana

Magyar Kurír