Keresztényüldözés Indiában – Az Egyház a vallásszabadság tiszteletben tartását követeli

1950. január 26-án az alkotmány hatálybalépése fordulópont volt India történelmében, amikor elfogadták az alapvető jogokat és polgári szabadságjogokat biztosító törvényeket. Radzsendra Praszad, India első elnöke a következőt mondta a köztársaság napján, 1950-ben elhangzott beszédében: „Alkotmányunk a demokrácia eszköze, mely biztosítja az egyes állampolgárok oly értékes szabadságát. India sosem üldözte a különböző vallásokat vagy véleményeket, nemzeti filozófiánk ugyanannyi teret enged a személyes Istent követő híveknek, mint az agnosztikusoknak vagy az ateistáknak. Így hát alkotmányunk alapján a gyakorlatban is megvalósítjuk, amit hagyományaink révén kaptunk örökül, vagyis a vélemény és a szólás szabadságát.”

„Idén a köztársaság napját beárnyékolták az emberi jogokat ért súlyos támadások, melyek aláaknázzák az indiai alkotmány demokratikus garanciáit. A civil társadalom csoportjainak – a diszkriminatív és alkotmányellenes kormányzati politikai irányvonalak és törvények miatt – erősödő nemtetszésére az állam egyre keményebb válaszlépésekkel reagál. Nemzetellenesnek bélyegzik az emberi jogok védelmezőit, ügyvédeket, újságírókat, írókat, költőket és egyetemi hallgatókat, akik elítélik a kormány tetteit vagy az alkotmány elveinek követésében tanúsított tétlenségét. Ezeken túl a jogtalan letartóztatások és a koholt vádakra épülő bírósági eljárások is nemzetközi elítélést váltottak ki” – fogalmazta meg az indiai és nemzetközi szervezetek hálózata a Fides hírügynökségnek küldött nyilatkozatában. A letartóztatottak között van a 83 éves Stan Swamy jezsuita pap is, aki mindig az őslakosok és a dalitok jogait védte, most pedig lázadással és terrorizmussal vádolják.

A Christian Solidarity Worldwide (CSW) nevű keresztény szervezet a Fides hírügynökségnek küldött közleményében a következőket írta: „Az alkotmánynak – az egyenlőség jogát és a vallási alapú diszkriminációtól való mentesség jogát védő – 14. és 15. cikkelyét sértő és vitatott Citizenship Amendment Act (CAA) című állampolgársági törvény 2019-es hatálybalépését követően az indiai muszlimok továbbra is egyre erősödő hátrányos megkülönböztetést szenvednek hitük miatt.” A szervezet levelében emlékeztetett egy tragikus eseményre: 2020 októberében Bharaszingri településen (Szonitpur körzet, Asszám állam) hatvannégy muszlim család otthonát rombolták le, melynek következtében több mint ötszáz ember vált hajléktalanná. A helyi sajtó szerint a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) a házak lerombolása előtt folytatott kampányában azzal vádolta a muszlimokat, hogy „illegális bangladesi bevándorlók”.

„Az alkotmány 25. cikkelye a vallásszabadság jogát védi, mely szerint minden embernek egyenlő joga van a lelkiismereti szabadsághoz, s hogy szabadon megvallja, gyakorolja és terjessze vallását” – fogalmazta meg a szervezet. „A keresztények mégis a hitük elleni támadások áldozatai országszerte, különösen vidéken, ahol a megélhetésüket is befolyásoló állandó kiközösítéssel találhatják szembe magukat. Az országban többséggel rendelkező nacionalista pártok, mint a BJP vagy az Rástríja Szvajamszévak Szangh (RSS) párthoz hasonló hindu szélsőséges szervezetek retorikája a vallási kisebbségekkel szembeni intolerancia és gyűlölet legfőbb forrása, ami feszültséget szított a közösségek között, aggodalmat keltve az ENSZ megbízottai körében is” – közölte a civil társadalmi hálózat.

John Dayal indiai katolikus polgárjogi aktivista és író a Fides hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta: „Nem tudom, mi nyugtalanítóbb: India szörnyű helyzete az emberi jogok és a vallásszabadság tisztelete terén, vagy a kormány agresszív elutasító magatartása. A jelenlegi szövetségi kormány és számos regionális kormányzat írókat, értelmiségieket, újságírókat és aktivistákat tartóztat le az elsőfokú bíróságoknak köszönhetően, melyek megtagadják tőlük az óvadék ellenében való szabadlábra helyezés lehetőségét. A muszlimok a gyűlölet és az erőszak elsődleges célpontjai, miközben folyamatosan zaklatnak, megtámadnak, kiközösítenek és mondvacsinált vádakkal fogva tartanak keresztény papokat. A köztársaság napja idén az állam túlzott hatalma elleni tömegtüntetésekkel telt. 2020-ban a nők vezették a tiltakozást, idén a gazdák közössége szólalt fel a mezőgazdaságot súlyosan érintő három törvénnyel szemben.”

A civil szervezeteket és a vallási csoportokat mélyen aggasztja az alkotmány által szentesített alapvető jogok és szabadság elértéktelenedése, s arra buzdítják az indiai kormányt, hogy álljon ki az e dokumentumban foglalt szent elvek mellett, melyek az állampolgárokat az igazság, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség keresésére vezetik; továbbá biztosítsa, hogy az ország ne távolodjon el attól a víziótól, amelyre India épült.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír