Kultúrák konfliktusa, szárazság, bizonytalanság – Kihívások az új szomáliai kormány számára

Június 9-e történelmi nap volt Szomália számára: beiktatták az új elnököt, Hasszán Sejk Mohamudot, akit május 15-én választottak meg. A következő hetekben ő nevezi ki a miniszterelnököt, aki megalakítja az új kormányt.

„Az elmúlt két év átmeneti időszak volt az ország számára. A választásokat elhalasztották – mondta Warsame professzor, az addouni egyetemi tanács elnöke. – Két évre volt szükség, hogy eljussunk idáig. A választások rendkívül békésen értek véget, így az átmenet is zökkenőmentes volt. Mohamud az egyetlen, akit másodszor is megválasztottak Szomália elnökének. Nagy tapasztalattal rendelkezik, magasan képzett, és úgy véljük, képes lesz a stabilitás, a béke és a fejlődés irányába vezetni a nemzetet.

Az új kormánynak megannyi kihívással kell szembenéznie, többek között az egész országot érintő súlyos szárazsággal. Két éve elmaradt az esős évszak, és idén sem volt eddig csapadék. Veszélyben vannak mindazok, akiknek az állattartástól függ a megélhetésük. Az állattartás, az állattenyésztés nemzetünk gazdaságának gerince, bevételeink több mint 70 százalékát adják” – emelte ki Warsame professzor. Az éghajlatváltozás hatásai miatt Szomáliában súlyos alultápláltságot mutattak ki főként a gyermekek, a szoptató anyák és a társadalom peremére szorult csoportok körében, beleértve a pásztorokat és a belső menekülteket.

„Egy másik nagy kihívás, amellyel a szomáliai kormánynak szembe kell néznie, a biztonság kérdése. Az Al-Shabaab fegyveres erői továbbra is ellenőrzésük alatt tartják az ország egy jelentős részét, főként délen. Megoldásra vár Szomáliföld kérdése is, mely a Szomáliában 1991-ben kitört polgárháborúban kiáltotta ki függetlenségét. A szomáliaiak országuk részének tekintik, ezért sürgősen békés tárgyalásokra van szükség Szomália és Szomáliföld között.”

„Térségi szinten Afrika szarvának legnagyobb régiójához tartozunk. Mi is osztozunk a régió többi országának problémáiban, melyek közül az egyik legnagyobb nehézség az instabilitás Etiópiában, valamint a szárazság Kenya keleti részén. Etiópia nagyon fontos számunkra, szomszédos ország – az egyik etnikai alapú szövetségi állama szomáliai etnikumú. A múlt évben kirobbant konfliktus sok bizonytalanságot okozott az egész térségben, és mindannyian a kérdés békés megoldását kívánjuk, remélve, hogy hamarosan tanúi lehetünk a tigrinyák és az etióp szövetségi kormány békés tárgyalásainak. Kenyában közelegnek a választások; abban bízunk, hogy ott is zökkenőmentes hatalomváltásnak és békés választásoknak lehetünk tanúi. Minden, ami a térségben történik, kihat a gazdasági biztonságunkra és a jólétünkre.”

Az ukrajnai válságban Szomália is érintett – világított rá Warsame professzor. „Nagyon aggódunk emiatt, gazdasági szempontból máris súlyosan érintett bennünket.

Számos más afrikai és közel-keleti országhoz hasonlóan Szomália hazai gabonaszükségletének 80 százalékát Ukrajnából és Oroszországból importálja. 50 százalék érkezik Ukrajnából; ennek következtében a búza ára jelentősen megemelkedett.

Osztozunk az ott élő ártatlanok szenvedésében. Vannak háborús emlékeink. Jól tudjuk, mit jelent elmenekülni a saját hazánkból, és menekültként élni a világ más országaiban.”

Végül az egyetemi tanár rámutatott a kultúra fontosságára a szomáliaiak életében. „A kultúra egyesíti az embereket. A kultúrán keresztül békét és stabilitást teremthetünk, mert csökkenti a különböző gondolkodásmódok közötti szakadékot. Közelebb viheti egymáshoz az eltérő felfogásokat, és hasznos lehet a közös világ gondolatának elérésében, egy olyan világénak, ahol béke honol, és ahol jobb élni.

Úgy vélem, még akadémiai körökben is elhanyagolják ezt az ügyet. A mi egyetemünk azonban erre a témára fókuszál, és igyekszik ennek érdekében kapcsolatokat teremteni más nemzetközi intézményekkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel vagy más szervezetekkel.

Amit ma a világban látunk, az a kultúrák nagy harca. Ha egy kultúra összeomlik, ott konfliktus alakul ki. Ezért amikor tartós békéről, stabilitásról beszélünk, és azon dolgozunk, hogy mindez megvalósulhasson, lényegében a kultúráról és a kultúrák közötti kölcsönös tiszteletről beszélünk.”

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: UNICEF Magyarország/Facebook

Magyar Kurír