Magyar képviselő emelt szót Strasbourgban az üldözött keresztények jobb diplomáciai képviseletéért

Kitekintő – 2020. január 15., szerda | 15:44

Magasabb európai szintre kell helyezni az üldözött keresztények diplomáciai képviseletét – jelentette ki Hölvényi György, az Európai Néppárt kereszténydemokrata képviselője a pártcsalád vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportja által szervezett munkareggelin január 14-én, kedden Strasbourgban.

A politikus kifejtette: a vallásközi munkacsoport minden évben elkötelezetten tájékoztatja az európai parlamenti képviselőket a keresztények elleni erőszak jelenlegi tendenciáiról. Ez szerinte döntő jelentőségű a vallásszabadsággal kapcsolatos politikai döntéshozatalban. „Nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a diszkrimináció és a gyűlölet között. Míg Európában sokakat diszkriminálnak vallási-etnikai hovatartozásuk miatt, addig Európán kívül a keresztényeket üldözik” – hangsúlyozta Hölvényi György.

A magyar képviselő hozzátette: Európában még mindig nem értik és értékelik kellő rálátással a keresztényüldözés mértékét és súlyosságát. Fel kell hívni az európai közvélemény figyelmét arra, hogy ezeknek az embereknek az üldöztetésében erősen érvényesül a vallási jelleg.

A megbeszélésen Marcela Szymanski, a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) elnevezésű pápai jogú nemzetközi szervezet képviselője bemutatta az egyesület Üldözöttek és elfelejtettek című jelentését, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet veresége ellenére a keresztények lassan eltűnnek a közel-keleti régióból. Az iraki kereszténység a „teljes kihalás” szélén áll, és számos afrikai országban is iszlamista csoportok fenyegetik a helyi keresztény egyházak létezését. A keresztények üldözése egyre hevesebb lett Délkelet-Ázsiában, és Európában is egyre többször fordul elő, hogy a közösség tagjait atrocitások érik. Erre Szymanowski példaként Franciaországot említette, ahol az elmúlt hetekben naponta több mint öt keresztényellenes támadásról számoltak be az illetékes hatóságok.

Tomáš Zdechovský cseh képviselő kifejezte aggályát azzal kapcsolatban, hogy a keresztény szó helyenként szerepel ugyan EP-határozatokban, de címben sosem engedik feltüntetni a baloldali frakciók.

A megbeszélésen szó esett arról is, hogy a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló európai bizottsági iránymutatások 2013. évi elfogadásával az unió elkötelezte magát ezeknek az alapvető szabadságjogoknak az elősegítése mellett. Az Európai Unió 2016-ban bejelentette, hogy unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottat nevez ki a vallások közötti párbeszéd megerősítésének céljából, ez a megbízatás azonban tavaly év végén, az Európai Bizottság új testületének megalakulásával lejárt.

Forrás: MTI

Fotó: OsservatoreRomano.va

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria