Magyar résztvevők a nemzetközi cigánypasztorációs konferencián Belgiumban

Kitekintő – 2018. április 11., szerda | 17:39

Április 6. és 8. között tartották a Katolikus Nemzetközi Bizottság a Cigányokért (CCIT) idei konferenciáját „Gyakorlat és áhítat a népi vallásosságban” címmel a Belgiumi Banneux-ban. A zárószentmisét Peter Turkson bíboros mutatta be.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Katolikus Nemzetközi Bizottság a Cigányokért a Világiak Pápai Tanácsa által elismert szervezet, amely a Vándorlók és Úton lévők Lelkigondozásának Pápai Tanácsával és minden ország papságával baráti együttműködésben munkálkodik. Tevékenységében és éves nemzetközi találkozóin arra törekszik, hogy növelje a keresztény közösségek és egyházak fogékonyságát, érzékenységét a cigányság valós problémái iránt.

A Váci Egyházmegyében működő Ceferino Ház munkatársai is részt vettek a tanácskozáson. A rendezvény helyszínének, Banneux kegyhelynek különleges kapcsolata van a Váci Egyházmegyével, hiszen Regőczi István a banneux-i látnokkal személyes kapcsolatot tartott a legsötétebb kommunista vallásüldözés idején.

A roma népi vallásosság megnyilvánulásai sokszor inkább babonás elemeknek tűnnek, ezért a felszínes szemlélő inkább az evangelizálás akadályának tekinti, kicsit kínos hallgatás övezi a témát, mondván, ne tüntessünk föl senkit rossz színben. A hallgatás falát törte át és ezt az axiómának látszó „igazságot” bizonyos vonatkozásaiban átírta, ezért volt elemi erővel magával ragadó az idei CCIT konferencia. Természetesen nem a babonákat fogadta el ez a konferencia sem, de rámutatott arra, hogy a babonás elemek alatt sokszor igazi Istenre nyitottság rejtőzködik, és ha sikerül ezt a mélyebb réteget az evangéliumi igazságokkal, a Jézussal való személyes kapcsolattal megerősíteni, akkor nem kell a babonákkal szemben „felvenni a harcot”, hiszen a valódi istenhit mintegy „kiszorítja” a térből a vallásos elemeket.

A konferenciára a Vatikánból Alessandra Pander nővér hozta el Peter Turkson bíborosnak, az átfogó emberi fejlődés szolgálatára létrehozott vatikáni dikasztérium prefektusának több oldalas üzenetét, amelyben részletezi a romapasztoráció és a hagyományokat erőforrásnak használó pasztoráció fontosságát.

A hagyományokról Hans Geybels teológus tartott előadást, Agostino Rotamartir pedig egy különleges értékre hívta fel a figyelmet, bemutatta a népi vallásosságnak a roma nyelv fordulataiban megnyilvánuló formáit. A köszöntésekben, az útra indulásnál vagy megérkezésnél, ünnepi és hétköznapi áldásokban újra és újra elő-előbukkan a mindenütt jelen lévő Isten neve.

A hagyományos roma vallásosság gyakorlatilag csak a keresztelés szentségét ismeri, még a rendszeres napi imádsággal sem él, pedig az Egyház lelki erőforrásai a szentségi életre és az imádságra épülnek. Aki közelebbről ismeri a cigány embereket, tudja, hogy mély vallásosság jellemzi őket, bár ez nem közismert róluk. A konferencia hallgatói megérthették, hogy aki az Egyház katolikus lelkiségében él, az a napi imádságból és a szentségi életből meríti az erőt ahhoz, hogy az Isten mindenütt való jelenlétének a tudata éljen benne. Egy hagyományait követő roma ember nem részese a hitélet ezen forrásainak, de a köszönések, a köszöntések, a munka előtti és utáni, az útra keléseket és megérkezéseket követő áldások nyelvi fordulatai naponta többször ráirányítják a figyelmét a mindenütt jelen lévő, mellettünk álló Istenre. Ezért szinte „úszik” az Isten jelenlétében az, akinek a roma vagy valamelyik cigány nyelv az anyanyelve. Valóban sokkal jobban ki lehetne, kellene használni a hagyományokban rejtőző forrásokat az evangelizáció javára.

Az utolsó napon hiánypótló előadást hallgattak meg a résztvevők a cigánypasztorációs szervezet lelkiségéről – a CCIT alapítói közül a ma is élő Leon Tambur és felesége, Elisa bemutatta a nemzetközi szervezet lelkiségét, több évtizedes munkáját.

A fordítók segítségével magyar, holland, francia, olasz, angol, szlovák, szlovén, horvát nyelven is követhetők voltak az előadások.

Váratlan afrikai útja miatt csak az utolsó napon tudott megérkezni Peter Turkson bíboros, aki személyesen is üdvözölni akarta a tizennyolc országból érkezett mintegy száztíz résztvevőt. Ő celebrálta a záró szentmisét. Az egyik szünetben a Ceferino Ház küldöttei alkalmat találtak, hogy személyesen is beszéljenek a bíborossal.

Forrás és fotó: Ceferino.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria