Marokkó történeti háttere és a helyi Katolikus Egyház

2019. március 31., vasárnap | 11:00

A Szentszék és a Marokkói Királyság 1976-ban létesített diplomáciai kapcsolatot. 1980-ban II. Hasszán király a Vatikánba látogatott, II. János Pál pápa 1985. augusztus 19-én kereste fel Marokkót. Huszonnyolcadik apostoli látogatása során Ferenc pápa március 30–31-én tartózkodik az afrikai országban.

Marokkó története a közel ezeréves föníciai hódítással kezdődött, melynek a római hódítás vetett véget az első század közepén. A rómaiak uralmát a gót eredetű ariánus keresztény vandálok szakították meg mintegy száz évre az ötödik században (429–534), majd bizánci keresztény hódítás következett. Az iszlámnak a 7. században történt gyors terjeszkedése a helyi berber törzseket is asszimilálta és muszlim hitre vezette. A 15. században spanyol és portugál hódítók tengerparti településeket foglaltak el. A 20. század elején Marokkó spanyol és francia fennhatóság alatt állt; 1956-ban szabadult fel.

Marokkó mai alkotmányát 1996-ban fogadták el, mely kimondja, hogy Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia. A király domináns szerepet tölt be. Jelenleg VI. Mohamed az ország államfője. Ő nevezi ki az ország miniszterelnökét, oszlathatja fel a parlamentet, ő írja ki az új választásokat is; egyúttal ő a hadsereg főparancsnoka is.

A múlt század közepén félmillió zsidó és félmillió keresztény, döntően katolikus élt Marokkóban; az önálló független arab állam létrejötte után e közösségek jelentős része elhagyta az országot. Ma mintegy 5 ezer zsidó él Marokkóban; a katolikusok száma 23 ezer, mely a lakosság 0,07 százalékát jelenti.

Az első keresztény hittérítők a 2. és a 3. században érkeztek Marokkó tengerparti területére, és a római kolóniák tagjai között voltak sikeresek. Az iszlám hódítás következtében gyakorlatilag eltűnnek a keresztény közösségek templomaikkal együtt; kis, rejtett közösségekben élnek tovább. A missziós tevékenység a 13. század elején indul újra, az első ferencesek érkeztével, akiknek két csoportja 1220-ban, illetve 1227-ben szenved vértanúságot. A 15–16. században kezdődő spanyol hódítás miatt a Szentszék minden erejét latba vetette, hogy változtasson a keresztények helyzetén, akiket rabszolgaként adtak-vettek, dolgoztattak. Ezen az áldatlan állapoton a 18-19. században változtattak, a rabszolgaság eltörlésével.

A múlt században lassan kiépült a helyi katolikus egyház struktúrája, mely félmillió katolikus hívő ellátásáról gondoskodott. A Szentszék és a Marokkói Királyság 1976-ban létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. 1980-ban II. Hasszán király a Vatikánban tett látogatást; II. János Pál pápa 1985. augusztus 19-én érkezett apostoli látogatásra Marokkóba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
isten-hatar-tuloldalan-var-gorfol-tibor-irasa-jean-vanier-halalara
Isten a határ túloldalán vár – Görföl Tibor írása Jean Vanier halálára

Mi történik, amikor meghalunk? „Azt hiszem, nyugovóra térünk. Majd felébredünk, és fény vesz körül minket... Hirtelen megpillantunk egy arcot. Találkozunk valakivel. Nem válunk eggyé, de kapcsolatban vagyunk. Egyszer csak ráébredünk, hogy ez a személy szeret minket.”

2019. május 19., vasárnap
ferenc-papa-jezus-szeretetevel-azokat-is-szeretni-tudjuk-akik-bantottak-bennunket
Ferenc pápa: Jézus szeretetével azokat is szeretni tudjuk, akik bántottak bennünket!

Május 19-én a vasárnapi evangélium alapján a Szentatya Jézus új parancsának értelméről elmélkedett a déli Mária-ima elimádkozását megelőzően.

2019. május 19., vasárnap