Megkezdődik a sztálini időszakban üldözött Antoni Baraniak lengyel érsek boldoggá avatási pere

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Bejelentve az egyházi eljárás elindítását, Stanislaw Gądecki érsek,  a lengyel püspöki konferencia elnöke az Andrzej Duda államfő részvételével megtartott emlékkonferencián a kommunista rendszer vértanújának és üldözöttjének nevezte Baraniak érseket.

Stanislaw Baraniak (1904–1977) fiatal korában belépett a szalézi rendbe, majd a második világháború előtt August Hlond bíboros, lengyel prímás titkára lett. A háborút követően a következő prímás, Stefan Wyszyński mellett ugyanezt a szolgálatot teljesítette, majd 1951-ben a pápa a gnieznói főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki.

1953-ban a kommunista belbiztonság letartóztatta – előtte néhány órával ugyanezt tették Wyszyński prímással. Baraniakot kegyetlen kihallgatások sorozatának vetették alá, ezek célja az volt, hogy Wyszyńskit kompromittáló, a tervezett koncepciós perben felhasználható vallomásokra kényszerítsék rá. Baraniak a kínzások ellenére nem vallott a prímás ellen.

Miután 1956 márciusában meghalt „a lengyel Sztálin”, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, Bolesław Bierut, megváltozott az állam viszonya az Egyházhoz. Wyszyńskit és Baraniakot 1956 októberében szabadlábra helyezték. Baraniak azonban élete végéig nem épült fel a kínzások okozta betegségekből.

Stanislaw Baraniak 1957-ben gnieznói érsek lett, a betegségek és a kommunista hatóságok akadályoztatása ellenére nagyszabású lelkipásztori tevékenységet folytatott. 1977. augusztus 13-án hunyt el.

Korábbi tevékenységét a kommunizmus éveiben elhallgatták. Személyiségére 2009-ben hívta fel a hívek figyelmét a Marek Jędraszewski lengyel érsek tollából származó, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) levéltári anyagai alapján megírt életrajzi könyv. Széles körű visszhangot váltott ki Jolanta Hajdasz filmrendező két, Baraniakról szóló, 2012-ben és 2016-ban készült dokumentumfilmje. Az utóbbi film vetítésein aláírásgyűjtést szerveztek, több ezer ember az egyházi méltóság boldoggá avatását kérte.

Hajdasz Budapesten is gyűjtött anyagot filmjeihez, Mindszenty József hercegprímás életrajzát is tanulmányozta. Baraniak pályafutása egyébként több hasonlóságot mutat a Mindszenty bebörtönzése után az esztergomi érseki helynök szolgálatát teljesítő püspök, Meszlényi Zoltán sorsával. A magyar vértanút 2009-ben avatták boldoggá.

A boldoggá avatási per a jelölt halála után legalább öt évvel kezdődhet meg, az első, egyházmegyei szinten – melynek kezdetét Baraniak érsek esetében pénteken bejelentették – életrajzi dokumentációt gyűjtenek össze.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír