Mintha apánk szólna hozzánk – Robert Barron püspök Ferenc pápával való találkozásáról

Kalifornia, Nevada és Hawaii főpásztoraira került a sor, hogy ad limina látogatásra a Szentatyához érkezzenek.

A Ferenc pápával való január 27-i találkozás mélyen megérintette Barron püspököt. Kora reggel misét ünnepeltek a Szent Péter-bazilika kriptájában, „a galileai halászember sírjánál, akinek Jézus a mennyek országának kulcsait adta”. „Majd, mintegy félóra múlva bevezettek minket az Apostoli Palotába, végighaladtunk a gazdagon díszített folyosókon, és fogadtuk a svájci gárdisták szalutálását (be kell vallanom, ez nagyon tetszik nekem!), majd felsorakoztunk, hogy a pápával találkozzunk.

Ferenc pápa különösen jó formában volt, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy betöltötte a 83. életévét. Barátságos, melegszívű, energikus; minden belépő püspökkel külön szóba elegyedett. Helyet foglaltunk az elegáns, ám nagyon kényelmetlen székeken (egyik püspöktársam szerint ilyeneket utoljára a spanyol inkvizíció idején használtak), majd rendkívül élénk beszélgetés kezdődött Róma püspökével. Ferenc pápa kizárólag olaszul beszélt, közülünk a többség spanyolul szólt hozzá, néhányan angolul.”

A többórás beszélgetésből néhány fő témát emelt ki Barron püspök.

1. Az ima

„Először is, Ferenc pápa különösen hangsúlyozta az ima szerepét. Nagy átéléssel beszélt arról, milyen fontos, hogy a fiatalokat bevezessük a szentségimádás gyakorlatába. Többször is elismételte az imádás szót, és buzdított, hogy tanítsuk meg a híveket az Istennel való bensőséges kapcsolatnak erre az alapvető formájára. A püspökök kapcsán a vicinanza (közelség) több formájára mutatott rá, amelyek életünk részévé kellene hogy legyenek: közelség a hívekhez, a püspöktestvérekhez, a papjainkhoz. Majd kiemelte, hogy mindezek a legfontosabb vicinanzából kell hogy fakadjanak: az Úrral való bensőséges kapcsolatból, amelyet az imádságban tapasztalunk meg. Bevallom, ezek a szavai beleégtek az elmémbe és a szívembe:

A püspök legelső feladata az, hogy imádkozzon.”

2. Genderideológia

„Egyértelműen és szenvedéllyel foglalt állást a pápa a genderideológia kérdésében is. Mint már korábban, most is fájlalta az »ideológiai gyarmatosítást«, melynek révén a nyugati elképzelések a genderfluiditásról és a választható identitásról agresszívan benyomulnak a fejlődő világba, gyakran egyfajta zsarolás keretében: ha nem fogadjátok el a nyugati értékeket ebben a tekintetben, nem vagyunk hajlandóak anyagi vagy egészségügyi segítséget nyújtani. A pápa alapvető érve a Biblián alapult: a Teremtés könyve azt mondja, Isten különféle nemeket alkotott, és ez a különbség kulcsfontosságú az emberiség felvirágzása szempontjából. Vagyis bármi, ami az életnek ezen a területén el akarja törölni a különbséget, az ellentétes Isten akaratával.”

3. Evangelizáció

Az evangelizációról esett azonban a legtöbb szó. Amikor az egyik főpásztor megemlítette az Evangelii gaudium enciklikát, Ferenc pápa utalt arra, hogy annak szövege milyen sokat köszönhet VI. Pál pápa 1975-ös Evangelii nuntiandi enciklikájának, illetve a 2007-es latin-amerikai Aparecidai dokumentumnak. „Valójában mind a három dokumentum az új evangelizáció mérföldköve – magyarázza Robert Barron –, és mind a három abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az Egyház természeténél fogva missziós.”

Barron püspök az Evangelii gaudiumban központi szerepet játszó via pulchritudinisről (a szépség útja) is kérdezte Ferenc pápát, aki beszélt a szépség újraéledéséről a kortárs teológiában és filozófiában, és arra kérte a püspököket,

ne kicsinyeljék le „a popkultúrában – filmekben, könyvekben, sportban – megjelenő szépséget, amely gyakran jobban meg tudja szólítani a fiatalokat, mint a magaskultúrában kifejeződő szépség.”

A „leginkább megvilágosító pillanat” az volt, amikor egy püspök megkérte a pápát, magyarázzon el valamit, amit ő ellentmondásosnak érez tanításában: egyrészt Ferenc pápa gyakran arra hív, hogy hirdessük nyíltan a hitet, és vonzzuk Krisztushoz az embereket, másrészt viszont sokszor szólal fel a prozelitizmus ellen. Barron püspök megosztja írásában, hogy ez a pont számára sem volt egyértelmű az eddigiekben, és maga is vágyott rá, hogy Ferenc pápa elmagyarázza az álláspontját.

A Szentatya elmondta, természetesen a hit terjesztését támogatja; amit ellenez, az ennek a feladatnak az agresszív, megosztó, számokra koncentráló megközelítése.

Az evangelizáció – mondta viccesen – nem olyan, mint amikor a futballklubodba toborzol szurkolókat!

Mint már annyiszor, a pápa kiemelte, milyen fontos személyesen tanúságot tenni arról, hogy a hitben való élet örömöt ad.

Robert Barron kifejezte Ferenc pápának, milyen hálásak a lehetőségért, hogy itt lehetnek vele, mintha a lelkiatyjuk lenne. „És valóban így éltük meg ezt a találkozást: mintha apánk szólna hozzánk szíve mélyéből, nagy szeretettel.”

Forrás: WordonFire.org

Fotó: Robert Barron Facebook-oldala

Magyar Kurír
(vn)