Húsz év missziós tapasztalatával a kazahsztáni helyzetről

Kitekintő – 2022. január 10., hétfő | 18:17

A Fides nemzetközi missziós hírügynökség a húsz éven át Kazahsztánban szolgáló Edoardo Canetta atyát, illetve a helyi Caritas vezetőjét, Guido Trezzanit kérdezte a január 5. óta zajló konfliktus hátteréről, személyes tapasztalataikról. Adelio Dell’Oro karagandai püspök január 10-i nyilatkozatában megköszönte Ferenc pápa Kazahsztánért mondott imáit.

Nem csak egy egyszerű tüntetésről van szó a magas számlák miatt: a január 5. óta zajló konfliktus valójában politikai válság, amely elsősorban az új felső középosztályt érinti, és félő, hogy nacionalista és Nyugat-ellenes kampányba fordul át.

Edoardo Canetta atya húsz éven át szolgált Kazahsztánban misszionáriusként, ebből öt évet Közép-Ázsia általános helynökeként, jelenleg pedig a milánói Ambrosiana Egyetemen tanít. A Fides missziós hírügynökségnek arról beszélt, hogy a tavalyihoz képest (amikor 120 tenge volt, 89 forint – a szerk.) „a duplájára nőtt az üzemanyag (autógáz) ára, s ezzel egy időben az infláció is súlyosbodott. Ez áll a középosztály heves tiltakozása és a tüntetések hátterében, őket érinti leginkább a válság, hiszen a szegényeknek nincs autójuk. Az emberek egyszerűen nem értik, hogy egy olyan országban, amely »úszik« gázban és olajban, miért kell olyan sokat fizetni éppen a gázért és az olajért.”

A jelenség oka azokban az egyezségekben keresendő, magyarázza Edoardo Canetta, amelyeket a Szovjetunió összeomlása után kötött Kazahsztán a nagy olaj- és energiaipari cégekkel: „Amikor a Szovjetunió felbomlott, Kazahsztánban a régió többi államához hasonlóan nagy szegénység uralkodott. Ezért belementek bizonyos kedvezőtlen szerződésekbe, melyek még ma is érvényben vannak, és még évekig érvényben is lesznek, és ezeknek megfelelően a profitnak csak igen kis százalékát kapja az ország. Külföldi óriáscégek gazdagodtak meg a kazah területen folyó kitermelésből, ami azonban befektetéseket, technológiát, a kutatás és az emberi erőforrás fejlesztését is jelentette. A kazah emberek nem értik, mi áll a szerződések hátterében, és maguknak követelik a lelőhelyek tulajdonjogát.”

A lakosság által széles körben használt autógáz (LPG) árplafonjának eltörlése és árának hirtelen megemelkedése miatt január 5-én a kora reggeli órákban tüntetések kezdődtek, melyek több kazah városra átterjedtek, bár a demonstrációk középpontja az ország gazdasági fővárosa, Almati, ahol a megmozdulás erőszakba és gyújtogatásba csapott át. Az összecsapásokban több ezer tüntető megsérült, a halálos áldozatok száma vasárnapra 160 fölé emelkedett; több mint ötezer embert tartóztattak le. A felkelők tévétársaságokat és repülőtereket foglaltak el, ami a légi közlekedés felfüggesztéséhez vezetett.

A konfliktus kezdetétől elszigetelődött az ország, a telefon- és internetszolgáltatás akadozott, szinte megszűnt – amint arról Guido Trezzani, a nemzeti Caritas igazgatója beszámolt a Fides hírügynökségnek. Az Almatitól néhány kilométerre, Talgarban élő pap január 7-én elmondta: „Két napja szükségállapotot hirdettek az ország több pontján kitörő zavargások miatt. Elsőként blokkolták az internetet és minden kapcsolódó szolgáltatást. Néha lehet e-mailezni, de a Skype és a közösségi média le van tiltva.”

A Caritas helyi vezetője beszámolt arról is, hogy két napja a szervezet munkatársai be sem jutnak az Almatiban lévő irodájukba: „Nagyjából másfél kilométerre vagyunk a kormányzati épülettől, hallani lehet a lövéseket, de nem is tudjuk, mi történik éppen. Jól vagyunk, de azt gondolom, jobb, ha most mindenki otthon marad.”

Időközben megérkeztek Kazahsztánba a kormányt támogató orosz csapatok. A kazah külügyminisztérium közleményt adott ki, amely hangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítják „soknemzetiségű és sokvallású lakosságunk valamennyi képviselőjének jogait és érdekeit, az országban tartózkodó külföldi állampolgárok, köztük a diplomáciai képviselők és újságírók biztonságát”.

A közép-ázsiai Kazahsztán a világ 9. legnagyobb területű országa (2 717 300 km²); lakossága 18 276 500 fő. Népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon, 7 fő/km². 1997 óta a fővárosa Nur-Szultan, a korábbi Asztana. A 2009-es népszámlálás szerint a lakosság 70 százaléka muszlim, 24 százaléka orosz ortodox, 2 százaléka protestáns, mindössze 1 százalék katolikus. A négy egyházmegye 70 plébániáján 91 pap szolgál, köztük 30 szerzetes.

Kazahsztán a világ vezető országa uránkitermelés terén, a globális termelés 35 százalékával, emellett a világ egyik fontos olajkitermelő országa a 19. század vége óta. A 2010-es években az olaj- és gázipar Kazahsztán GDP-jének negyedét adta.

Január 10-én, hétfőn Adelio Dell’Oro karagandai püspök köszönetét fejezte ki Ferenc pápának, hogy a január 9-i Angelus után megemlékezett a kazahsztáni helyzetről, és imádkozik az áldozatokért és családtagjaikért: „Szomorúan értesültem arról, hogy az elmúlt napokban Kazahsztánban kitört tüntetéseknek áldozatai is voltak. Imádkozom értük és családtagjaikért, és remélem, hogy a párbeszéd, az igazságosság és a közjó keresése révén minél hamarabb helyreáll a társadalmi béke. A Szűzanyának, az oziornojei Béke Királynőjének oltalmába ajánlom a kazah népet” – mondta az egyházfő. 

Adelio Dell’Oro hozzátette, hogy Evgenij Zinkowski segédpüspökkel és Alma Dzamova nővérrel a nemzeti gyásznappá nyilvánított január 10-én szentmisét mutattak be az elhunytak lelki üdvéért. Mivel a kazah kormány szükségállapotot rendelt el január 19-ig, a nyilvános szentmisék is tiltás alá esnek.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Fides.org

Fotó: Parrocchiasanvincenzodepaoli.org; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Tiltakozók 2022 elején Aktöbéban