Mozambiki püspök: A terroristák el akarják hitetni, hogy vallási alapon harcolnak, de ez nem igaz

A nemzetközi közvéleményben az terjedt el, hogy itt vallási alapú háború zajlik, az Iszlám Állam háborúja. Mi azonban, itt helyben, azt gondoljuk, nem erről van szó, még ha igaz is az, hogy dzsihadisták is részt vesznek benne – fejtegette Alberto Vera Aréjula az InfoCatòlicának adott interjúban. – Ugyan nagyjából 50 fanatikus lehet köztük, abból 10-15 terrorista vezeti a teljes hálózatot Cabo Delgadóban és most már Nampulában is, és a terroristák azt akarják elhitetni velünk, hogy vallásos indíttításról van szó – ez azonban nem igaz – szögezte le a főpásztor, aki felsorolta azt is, valójában milyen érdekek forognak kockán Észak-Mozambikban, amelyek hozzájárulnak az erőszak felszításához. Először is a gazdasági érdekek, amelyek a nyugati vállalatok gázkitermeléséhez fűződnek, amelyek a hatalmas gázmezőkön folynak (noha ásványi nyersanyagok is felkeltették sokak érdeklődését).

Más érdekek is szerepet játszanak, jóllehet kevés szó esik róluk: például a drogkereskedelem, „az Indiából, Pakisztánból vagy Afganisztánból érkező heroin, amely erre a parti területre fut be”, világította meg Alberto Vera püspök. A szervezett bűnözésnek szintén része a prostitúciót kiszolgáló leánykereskedelem. A terroristák erőszakos cselekményei miatt néptömegek – több mint egymillió ember – kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, sok lány elszakad a családjától, ami megkönnyíti az emberkereskedők dolgát.

A chipenei misszió elleni támadás, amelyben egy komboniánus nővér, Maria De Coppi is életét vesztette, Nacala püspöke szerint arra irányulhatott, hogy a média figyelmének középpontjába kerüljenek: „Azért tették, mert három különböző nemzetiségből voltak ott emberek, és jól tudták az elkövetők, hogy az akció másnapján nemzetközi visszhangot fognak kapni.”

Noha Mozambik túlnyomóan keresztény ország, az északi tartományokban a lakosság többsége, mintegy 70 százalék, iszlám hitű. „Ugyanakkor a helyi iszlám mindig is békés volt, soha nem adódott komolyabb probléma az együttéléssel – tette hozzá a püspök. – A gond nem az itteni iszlámmal van, hanem azzal, amit külföldiek hoznak be, akik ki tudja, kinek a vagyonából mecseteket emelnek.”

A falvakban az egyszerű emberek, keresztények és muszlimok, egységben élnek, nincsenek gondok köztük. Amikor a missziókba látogatok, mindig találkozom a helyi mecsetek vezetőivel is. Rendkívül jó kapcsolatban vagyunk. Ezt a harmóniát bizonyítja az is, hogy muszlimok is részt vesznek a misén. A néhány hete Liupo körzetében bemutatott szentmisén csaknem annyi muszlim volt, mint keresztény – számolt be Alberto Vera. – A dzsihadisták közé beálltak nem muszlim (akár keresztény) fiatalok is, akik nem láttak jövőt maguk előtt, és csak pénzhez akartak jutni.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Fides.org

Fotó: Religion Digital

Magyar Kurír