A hirosimai atomtámadás évfordulóján – „Az igazi békéhez szükség van a nukleáris leszerelésre”

Kitekintő – 2021. augusztus 6., péntek | 16:52

Japán és az egész világ arra az atombomba-támadásra emlékezik ma, amellyel az Amerikai Egyesült Államok sújtotta 1945. augusztus 6-án Hirosimát, majd három nap múlva Nagaszakit. Az évforduló idén egybeesik a tokiói olimpiai játékokkal, ami – Joseph Mitsuaki Takami nagaszaki püspök szavaival – „igazi békére hív minden nemzetet, olyan békére, amelyben nem birtokolnak nukleáris fegyvereket”.

„Itt, sok férfiból és nőből, álmaikból és reményeikből egy hatalmas tűzvillanás közepette nem maradt más, mint árnyék és csend. Egy pillanat alatt mindent elemésztett egy pusztító, halált hozó fekete lyuk. A csendnek abból a szakadékos mélységéből még ma is halljuk azoknak a hangos kiáltását, akik nincsenek többé. Különböző helyekről származtak, különböző neveik voltak, némelyek más nyelvet beszéltek. Mindnyájukat ugyanaz a sors egyesítette, egy rettenetes órában, mely örökre rányomta bélyegét nemcsak ennek az országnak a történelmére, hanem az emberiség arcára is” – ezekkel a szavakkal emlékezett 2019-ben Hirosimában Ferenc pápa a támadásra.

A két atombombának több mint 100 ezer áldozata volt Hirosimában és Nagaszakiban. Más becslések szerint a halottak száma a 200 ezret közelíti. A történelem első és egyetlen nukleáris háborús támadása volt, de a fegyverkezés a világ számos országában azt mutatja, hogy a béke ma is veszélyben van. Ezért is fontos emlékezni ezekre a napokra, amelyek rányomták bélyegüket Japán történelmére.

Hirosimában reggel 8.15-kor megszólalt a harang, egyperces csendes emlékezésre hívott mindenkit abban a pillanatban, amelyben 1945-ben az USA ledobta az atombombát Hirosimára, tragikus módon átírva ezzel a világ háborúinak történelmét és megmutatva az embereknek, milyen pusztító hatása van az atomfegyvereknek. A japán városban a Béke emlékparkjában emlékeznek: idén a járvány miatt csak néhány száz ember vett részt a megemlékezésen, 86 nemzet képviseletében, a béke nevében.

A szertartáson jelen voltak és tanúságot tettek a nukleáris támadás túlélői is (hibakusáknak nevezik őket), akik egyre kevesebben vannak, átlagéletkoruk 84 év. Hangjuk azonban határokon átlépve és nemzedékeken át hirdeti mindenkinek, egyes embereknek és kormányoknak, hogy munkálkodjanak a békéért, a nukleáris leszerelésért, hogy a világban csökkenjen azon országok száma, melyek ezeket az egyre pusztítóbb fegyvereket birtokolják.

2019 novemberében Ferenc pápa Japánban apostoli útja során azt mondta: „Az atomenergia háborús célokra történő felhasználása – ma jobban, mint valaha – bűncselekmény, nemcsak az ember és annak méltósága ellen, hanem közös otthonunk bármilyen jövőbeli lehetősége ellen. Az atomenergia háborús célokra történő felhasználása erkölcstelen, ahogyan erkölcstelen az atomfegyverek birtoklása, amint azt két évvel ezelőtt mondtam. Ezért megítéltetünk. Az új nemzedékek lesznek súlyos vereségünk bírái, ha mi békéről beszéltünk, de nem valósítottuk meg azt tetteinkkel a föld népei között. Hogyan beszélhetünk békéről, miközben új és rettenetes háborús fegyvereket készítünk? Hogyan beszélhetünk békéről, miközben bizonyos jogellenes cselekedeteket diszkrimináló és gyűlölködő beszédekkel igazolunk? (…) Az igazi béke csak fegyvertelen béke lehet. Ráadásul »a béke nem egyszerűen a háború hiánya […]; hanem egy folytonosan építendő épület« (II. vatikáni zsinat Gaudium et spes lelkipásztori konstitúciója, 78). A béke az igazságosságnak, a fejlődésnek, a szolidaritásnak, a közös otthonunkra való odafigyelésnek és a közjó előmozdításának a gyümölcse, tanulva a történelemből”.

Ferenc pápa szavai prófétai szavak, annak a jelei, kiemelten figyel a mai világra; erős politikai realizmust tükröznek: a világ azt kockáztatja, hogy lerombolja önmagát.

Joseph Mitsuaki Takami, Nagaszaki érseke fogadta apostoli útján Ferenc pápát. Az érsek az idei évforduló kapcsán a Vatikáni Rádiónak elmondta: az igazi békéhez szükség van a nukleáris leszerelésre. Ahogyan az olimpiai játékok is jelzik, a nemzetek közötti összhangot kell megteremteni a jelenben és a jövőben. Fukushima példája pedig azt bizonyítja, hogy nemcsak az atomfegyverek, hanem az atomenergia használatát is be kell szüntetni, és új energiaforrásokkal kell termelni – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nagyon fontos küzdeni azért, hogy az atomfegyvereket jelenleg még birtokló országok is csatlakozzanak a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez.

Az olimpiai láng nagyon szép! – mondta. Jelképesen imádság is a szeretetért, a békéért. Ez a láng éppen ellentéte az atombombának, azt kéri, soha többé ne használják a pusztító fegyvert. Az egyetlen láng az egység, a szeretet és a béke lángja legyen!

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Ferenc pápa beszéde Tőzsér Endre SP fordítása

Forrás: Vatican News

Fotó: Vatican News; Avvenire

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria