Nehéz helyzetben vannak a törökországi vallási kisebbségek által fenntartott intézmények

A török oktatásügyi minisztérium pénzügyekért felelős osztálya nemrégiben elutasított egy javaslatot, amelyet Garo Paylan örmény országgyűlési képviselő nyújtott be a keresztény és zsidó közösségek által fenntartott iskolák támogatására. Paylan, a Demokrata Néppárt jelenlegi társelnöke (ellenzéki csoport, mely egyesíti a kurd politikai szervezeteket és a baloldali pártokat) azt javasolta, hogy adományozzanak 40 millió török lírát az örmény, görög, zsidó és más kisebbségek által fenntartott oktatási intézményeknek, melyeket súlyosan érintett a világjárvány. Az örmény képviselő javaslatát – mely a november 2-i bizottsági ülésen hangzott el, és amely később megjelent az örmény-török Agos című újságban is – arra alapozta, hogy a török kormány minden állami iskolában tanuló gyermekre 10-12 ezer török lírát számol évente. Körülbelül négyezren tanulnak kisebbségi iskolában. „Ha mindegyiküknek jár a 10 ezer líra – mondta Palyan –, akkor az igazság nevében 40 millió lírát kell adományozni ezen intézményeknek. A török hatóságok ellenzik az etnikai vagy vallási kisebbségekkel szembeni diszkriminációt.”

Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP, a Török Köztársaság elnökének, Recep Tayyip Erdoğannak a pártja) elutasította a javaslatot, és mivel a Köztársasági Néppárt (mely szekuláris és kemalista hagyományokat követ) tartózkodott, az indítványt elutasították.

A törvényhozói patthelyzet miatt a kisebbségekhez tartozó intézmények lebénultak, mert nem tudják megválasztani vezetői tanácsaikat. Erdoğan elnök az október 25-i miniszteri ülés után megerősítette, hogy az illetékes hatóságok napirendre tűzték ezen intézmények igazgatóválasztásának kérdését. Az intézmények felelősek többek között a nem muszlim istentiszteletre kijelölt helyek és a vallási kisebbségek által tett javaslatok menedzseléséért.

A kisebbségi alapítványok 2013 óta nem választhatják meg vezetőiket; ekkor alakult meg az Alapítványok Főigazgatósága (Vakıflar Genel Müdürlüğü). A főigazgatóság egyik tagja, a török-ortodox Laki Vingas egy Agosban megjelent cikkben dokumentálta e zsákutca vallásos közösségekre gyakorolt negatív hatásait. „Az, hogy az alapítványok nem választhatják meg vezetőiket – emelte ki Vingas –, kirekeszti a fiatalokat a saját közösségeiket irányító intézményekből, és megakadályozza az önkéntesek munkáját.” A múltban Laki Vingas két ülésszakon keresztül volt tagja annak az összekötő csoportnak, mely a nem muszlim alapítványok és a török intézmények hálózata közötti kommunikációért volt felelős. A csoport tagjai között a hét nem muszlim kisebbség mindegyike képviseltette magát: a zsidók, a görög ortodox keresztények, az örmények, a szíriaiak, a káld katolikusok, a bolgárok és a grúzok is. A nem muszlim alapítványok képviselői összesen 167 intézmény nevében emeltek szót.

Fordította: Baranyai Judit

Forrás: Fides.org

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír