Nichols bíboros lesz a pápa küldötte a gnieznói érsekség jubileumi ünnepségén

A jubileumi ünnepségsorozat már 2017-ben elkezdődött, hiszen a prímási alapítás az 1414 és 1418 között Konstanzban ülésező zsinaton, 1417-ben történt.

Gniezno – régi magyar nevén Gnézna – az egyik legrégibb lengyel város. A mai Lengyelország közepén fekszik, mintegy hetvenezer lakosa van. A szomszédos szláv népek egyik eredetmítosza szerint három testvér, Lech, Cseh és Rusz vándorlásaik során egy rengetegben alkalmas helyet kerestek, ahol letelepedhetnek. Egyszer csak egy dombot vettek észre, melynek tetején, egy magányos tölgyfán sas fészkelt. „Ez a fehér sas lesz a népem címere, a tölgyfa köré várat építek, és a sas fészkéről Gneizdónak nevezem” – mondta Lech (minthogy gniazdo lengyelül fészket jelent). Fivérei továbbmentek, hogy helyet keressenek népüknek: Cseh délnyugatra, Rusz kelet felé indult. A 8. és 9. század fordulóján a legenda által említett helyen a polánok kultikus központja működött, melynek területén törzsi fejedelmek uralkodtak. A 10. században – Poznań és Giecz mellett – Gniezno volt a lengyel államalapító Piast nemzetség egyik székvárosa. Székvárosból, ahol fejedelmi palota állt, több is volt, azonban a Dagome iudex néven ismert oklevél szerint az akkori lengyel főváros Gniezno volt.

A cseh származású Adalbert bencés szerzetest 997-ben a poroszok körében végzett térítőmissziója során ölték meg a mai Gdańsk közelében. A lengyel herceg kiváltotta Adalbert testét a gyilkosoktól, és Gnieznóban temette el. 999-ben II. Szilveszter pápa a szentek sorába iktatta. Sokan elzarándokoltak csodatévő sírjához, többek között barátja, III. Ottó császár is 1000-ben – és a szent iránti tiszteletből érsekséggé avatta Gnieznót. Ez volt az első érsekség a lengyel történelemben. Jóllehet alapítója német császár volt, a gnieznói lengyel érsekek épp e tekintélyüket használták arra, hogy függetlenségüket biztosítsák a Német-római Császársággal szemben.

A gnieznói székesegyház koronázási templom lett, 1025-ben itt koronázták Lengyelország első királyává Vitéz Boleszlávot. A 11. században öntötték a székesegyház bronz kapuját, mely a súlyos pusztítások ellenére megmaradt: a bronzplakettek máig híven mesélik el Európa nagy hittérítője életének eseményeit.

1038-ban I. Břetislav cseh fejedelem megtámadta Gnieznót, ezért Nagy Kázmér fejedelem Krakkót tette meg fővárossá. Háromszáz évvel később a német lovagrend dúlta fel Gniezno városát. Az újjáépítés és gazdasági fejlődés Nagy Kázmér nevéhez fűződik. Az 1414 és 1418 között Konstanzban ülésező zsinaton, II. Ulászló uralkodása alatt, 1417-ben döntést hoztak arról, hogy a gnieznói érseknek Lengyelország prímása címét, valamint kardinális rangot adományoznak.

Gnieznóban helyezték örök nyugalomra Árpád-házi Boldog Jolán klarissza szerzetesnővért 1298-ban, akinek apja IV. Béla, édesanyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária, testvérei Margit és Kinga voltak.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News; Wikipedia

Magyar Kurír