Nyomozást szorgalmaznak a katonák által meggyilkolt katolikus hitoktató ügyében Indonéziában

Kitekintő – 2020. november 18., szerda | 16:49

Indonéziai katolikus és világi egyesületek levélben fordultak az ENSZ-hez, hogy az emberi jogokkal és a bírósági eljáráson kívüli kivégzésekkel foglalkozó bizottságok segítségét kérjék az indonéz biztonsági erők által Pápua tartományban október 26-án meggyilkolt katolikus hitoktató, Rufinus Tigau ügyében.

A fiatal férfi fegyvertelenül indult el, hogy magyarázatot kérjen egy járőrtől a Kampung Jibaguge faluban (Sugapa körzet, Intan Jaya kormányzóság, Pápua tartomány/Nyugat-Új-Guinea) történt lövöldözésről, a járőrök azonban kivégezték.

Amint azt a Fides hírügynökség megtudta, az ENSZ közbelépése valóban felgyorsíthatná egy független nyomozás elindítását, hogy igazságot szolgáltathassanak a családnak a büntetlenül maradt ügy kapcsán. A helyi egyház és Pápua szerzetesrendjeinek részletes beszámolói nyomán az eset továbbra is vita tárgya Indonéziában, többek között azért is, mert még mindig nem tettek lépéseket a felelősök azonosítása érdekében.

Az elmúlt napokban az indonéziai katolikus egyház képviselői találkoztak a politikai, jogi és biztonsági ügyekért felelős Mohammad Mahfud miniszterrel annak otthonában. Többek között jelen volt Ignatius Suharyo Hardjoatmodjo bíboros, Jakarta érseke és az Indonéziai Püspöki Konferencia elnöke; Aloysius Murwito, az agatsi egyházmegye püspöke, valamint Petrus Canisius Mandagi, Merauke újonnan kinevezett érseke Pápua tartományban. A vallási vezetők aggodalmukat fejezték ki a szigetvilágon elharapódzó erőszak miatt, kiemelve, hogy a katonai közbelépésekkel csak felbőszítik az embereket, miközben az ellentétek feloldásához vezető útnak a párbeszédnek kellene lennie.

Martin Kuayo atya, a timikai egyházmegye adminisztrátora a Fides hírügynökségnek elmondta: Rufinus esete „nem az első erőszakos cselekmény, melynek áldozata a Katolikus Egyház szolgája. Október 7-én egy másik hitoktatót is lelőttek, Agustinus Duwitaut. Ha ezeknek az eseteknek kapcsán csendben maradunk, félő, hogy a dolgok rosszabbodni fognak.” A katolikus világiakat azzal vádolják, hogy egy szeparatista bűnözői fegyveres csoport (Kelompok Kriminal Separatis Bersenjata, KKSB) vagy a nyugat-pápuai nemzeti felszabadító hadsereg (Tentara Pembebasan Nasional Papua Barat, TPN-PB) tagjai, mely vádakat a helyi egyház határozottan tagadja.

A helyi keresztény szervezetek további két, a közelmúltban történt esetre is hivatkoztak, amikor kevésbé tisztázott körülmények között pápuai keresztény vezetőket öltek meg. A protestáns lelkipásztort, Yeremia Zanambanit Intan Jaya kormányzóság katonái lőfegyverrel gyilkolták meg szeptember 19-én; néhány nappal később, szeptember 22-én Albert Degei lelkipásztort találták holtan a Nabire kormányzóságban fekvő Kalisemen faluban.

Indonézia legnagyobb vallása az iszlám, a 2000. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 88 százaléka iszlám hitűnek vallotta magát, ezzel az ország a világon a legnagyobb muszlim lakossággal rendelkező ország volt.

Mielőtt a kereszténység, valamint az iszlám elérkezett a maláj szigetvilágba, a hinduizmus és a buddhizmus tanai uralták az indonéz népességet. Az iszlám vallást egykor elsősorban Jáván és Szumátrán gyakorolták, de az 1980-as években folytatott, úgynevezett „transzmigrációs program” eredményeként a Balin, Borneón, Celebeszen, a Molukka-szigeteken és Pápuán élő muszlimok száma jelentősen megnövekedett. A lakosság körülbelül 8 százaléka keresztény vallású (zömében protestáns, egy negyedük katolikus hitű), 3 százaléka hindu, 1 százaléka buddhista. Az országban elhanyagolható létszámú zsidó vallású közösség is él.

Jáva szigetén nagyszámú muszlim él, akik egy nem ortodox, a hinduizmussal valamelyest keveredett iszlám, az Abangan tanait követik. Az egész szigetvilág népi hiedelmeit, tradícióit jelentősen befolyásolják a hindu hagyományok és gondolatok. Indonéziában az alkotmány szerint vallásszabadság van, de vallásnak lennie kell: minden állampolgár köteles megjelölni az állam felé, hogy milyen vallású. Így létezik az országban egy csendes tömeg, akik „hivatalosan” muszlim vallásúak, de nem követik a vallás rituáléit, valójában teljesen világi életet élnek.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség; wikipedia

Fotó: Facebook; wikipedia

Magyar Kurír

#Ázsia és Közel-Kelet #egyház és állam #Népszámlálás 2022 #vallásszabadság

Kapcsolódó fotógaléria