Parolin bíboros: Feladatunk az útkeresés az Európa iránti szolgálat jegyében

Az eseményen 28 európai ország politikusai mellett bíborosok, püspökök, nagykövetek és a tudományos élet képviselői is részt vettek. Magyarországot Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a külföldi magyarok lelkipásztori szolgálatáért felelős püspöke, Hölvényi György európai parlamenti képviselő, Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet, Tóth Tamás prelátus, a Pápai Magyar Intézet igazgatója, Fejérdy András történész és Török Gábor európai parlamenti tanácsadó képviselte.

A háromnapos konferenci első napján tartotta meg beszédét Pietro Parolin bíboros-államtitkár. Elmondta, a konferencia összehívása Ferenc pápa szándéka szerint történt, aki kezdettől fogva nagy figyelmet tanúsított Európa sorsa iránt. A tavalyi brit referendum és a jelenlegi széttagozódási folyamat arra indította a pápát, hogy egy átfogóbb és egész Európára irányuló reflexiónak adjon helyet. A Szentszék, mely kezdettől fogva érdeklődéssel és tisztelettel figyelte az európai integrációs tervet, alkalmasnak tartotta, hogy hozzákapcsolódjon a COMECE által indított mostani kezdeményezéshez. A Szentszék ezt a konferenciát az Európa iránti szolgálat jegyében tartja éppen a Vatikánban.

Parolin bíboros beszédében felidézte Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításából azt a négy alapelvet, amelyek a társadalmi együttélés fejlődését és egy nép építését irányítják.

Ezeket az elveket most hasznosan lehet alkalmazni a párbeszéd pillanatában – hangsúlyozta a bíboros-államtitkár.

„»Az idő megelőzi a teret« – ez az első elv, mely most azt jelenti, hogy egy folyamat kezdetén vagyunk, tudatában annak, hogy a második elv jegyében az »egység legyőzi a konfliktust«, amint azt Európa alapító atyái a közös forrásokkal és a közös munkával próbálták megálmodni. A párbeszéd során hasznos a harmadik elv, vagyis a »valóság« erejébe vetett bizalom, mely »erősebb az eszméknél.« Végül pedig számításba kell venni, hogy az »egész fellette áll a résznek« és mindig több, mint az alkotóelemek összessége. Európa azonban nem szabályok és rendeletek összessége, hanem élet, az ember értelmezésének egy módja, mindig szem előtt tartva az ember transzcendens és elidegeníthetetlen méltóságát” – fejtette ki Pietro Parolin.

Európa lakóinak hétköznapi tapasztalatából kell kiindulni – folytatta a bíboros-államtitkár –, valamint a hosszú távú célkitűzésekre kell figyelni, ahogy Ferenc pápa mondta a Nagy Károly-díj átvételekor: „Európa képes világra hozni azt az új humanizmust, mely három sajátos képességére épül, vagyis az integrálás, a párbeszéd és az alkotó teremtés képességére.”

Parolin bíboros utalt Európa nehézségeire is, melyek a gazdasági és a migrációs válság, az éledő populizmus és a visszatérő nacionalizmus, az általános fáradtság és az elöregedés. „Az Európának jövőt adni akaró válasz a személy központi szerepéből induljon ki, a testvériség kovászával, és ehhez kapcsolódjon az igazság és az igazságosság akarata” – hangsúlyozta a bíboros a vatikáni Európa-konferencián mondott pénteki felszólalásában.

* * *

Az Európa-konferencián felszólalt Reinhard Marx bíboros, münchen-freisingi érsek, a COMECE elnöke, valamint Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszéki Államközi Kapcsolatok titkára.

Beszédében Marx bíboros azt hangsúlyozta, hogy Európa többé már ne szorítkozzék csak arra, hogy felügyelje és védelmezze azt, amit elért, hanem adja is át a következő generációknak a saját tapasztalatait, bátorítsa őket, hogy bizalommal vállalják saját útjukat a jövő felé.

Gallagher érsek az egészséges nacionalizmus, a hazafiasság szerepét emelte ki. „Bátorítsuk ezt a patrióta, hazafias érzést, szemben a nacionalizmussal és a populizmussal, melyek valamiképp mindig kompromittálják az igazságot. A populizmussal a politikusok azt mondják, amit a nép hallani szeretne és nem szükségszerűen a teljes igazságot vagy azt, amit közvetíteniük kellene. A nacionalizmus arra hajlik, hogy fölemelje, fölmagasztalja a nemzeti élet bizonyos szempontjait, mások iránti előítélettel. A nem egészséges nacionalizmust nem szabad bátorítani, míg a populizmus, mint politikai stratégia kevéssé ajánlható” – hangsúlyozta a Szentszéki Államközi Kapcsolatok titkára.      

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír