Raï pátriárka: „Rejtélyes robbanás” történt Bejrútban

Kitekintő – 2020. augusztus 6., csütörtök | 11:19

„Bejrút, a Kelet mátkája, a Nyugat fárosza megsebesült. Egy »letarolt város«, mely olyan, akár »egy háborús színtér, háború nélkül«” – ezekkel a szavakkal kezdődik Bechara Boutros Raï maronita pátriárka felhívása a „világ nemzetei felé” a „rejtélyes robbanás” után (a sokatmondó kifejezést maga a pátriárka fogalmazta meg így), mely augusztus 4-én történt Libanon fővárosának kikötőjében.

Előzetes becslések szerint száznál is többen meghaltak és több ezren megsebesültek.

A tragikus eset – mondta a libanoni bíboros – letarolta a várost, halált és pusztulást zúdítva rá, s romba döntött kórházakat, otthonokat, templomokat, mecseteket, szállodákat és boltokat.

S mindez éppen akkor történik, amikor a libanoni állam „gazdasági és pénzügyi csődhelyzetben van, mely megakadályozza abban, hogy szembenézhessen ezzel a katasztrófával”, a lakosság pedig „szegénységbe és nyomorba” süllyed.

Az Egyház – idézte a bíboros – segélyhálózatot épített ki Libanon egész területén, de a pusztulás akkora méreteket ölt, hogy az ország minden erőfeszítése eltörpül mellette. Raï pátriárka ezért fejezte ki előre is háláját a libanoni egyház nevében minden nemzetnek, „amely készen áll Bejrút megsegítésére”. Megszólított „minden baráti és testvéri országot” és legfőképpen a nagyhatalmakat és az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ), azonnali segítséget kérve Bejrút megmentésére, s arra kérte őket, tegyék ezt mindennemű politikai és geopolitikai számítás, illetve hátsó szándék nélkül.

Mert ami itt történt, az túlnőtt a politikán és a konfliktusokon.”

A bejrúti kikötőben történt tragédia szomorú híréről értesülve Erdő Péter bíboros, prímás augusztus 5-én részvéttáviratot küldött Béchara Boutros Raï bíborosnak, antiochiai maronita pátriárkának – kifejezve személyes közelségét és a magyar katolikusok közelségét a libanoni néphez és különösen a pátriárka lelkipásztori gondoskodása alatt álló katolikus közösséghez.

Az elmúlt években Libanont rengeteg katasztrófa érte politikai, pénzügyi, gazdasági és nemzetbiztonsági téren egyaránt.

Az ország most „megérdemli testvérei és barátai támogatását, hogy újra talpra állíthassa fővárosát”,

Raï pátriárka szerint ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni a szükséghelyzettel, segítségként „az Egyesült Nemzetek által felügyelt alap” létrehozása volna a legmegfelelőbb.

„Hozzátok fordulok – zárta sorait –, mert tudom, hogy szeretitek Libanont, és válaszolni fogtok hívásunkra. Hozzátok fordulok, mert tudom, mennyire a szíveteken viselitek, hogy Libanon visszanyerje történelmi szerepét az ember, a demokrácia és a béke szolgálatában a Közel-Keleten és az egész világon.”

Az augusztus 4-i bejrúti robbanás után a gazdasági válságtól és az utóbbi napokban az országot megbénító koronavírus-járványtól megfáradt libanoniak egy pillanat alatt félretették minden gondjukat, hogy honfitársaik segítségére siessenek.

Orvosok és egészségügyi dolgozók kórházakat és klinikákat nyitottak a sebesültek tömegei számára, szállodatulajdonosok ajánlották fel épületeiket az evakuált lakosoknak, akik a robbanásban elvesztették otthonukat.

Ugyanígy segítettek kolostorok, monostorok, templomok és mecsetek. A robbanásban a libanoni Caritas épületei is súlyos károkat szenvedtek.

„A fájdalmas tragédia és társadalmi, gazdasági, humanitárius és egészségügyi következményei minden libanonitól – a politikai erőktől kezdve az ország minden közszereplőjéig – szolidaritást, egységet és közös munkát követelnek e nehéz próbatétel megoldása érdekében” – olvasható a közleményben, melyet a síita Hezbollah párt tett közzé a robbanás napján, a késő délutáni órákban.

Libanon 10 452 km² területen fekszik, Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról a Földközi-tenger határolja. Lakossága 6 100 000 fő.

Libanonban a demokrácia a különböző vallások kényes egyensúlyára épül. Az ország lakosságának 59,7 százaléka muszlim (nagyobb részt síita és szunnita, kisebb részt drúz), 39 százaléka keresztény (többségében maronita katolikus), 1,3 százaléka más vallás követője. A különféle közösségek közötti hatalommegosztás elve alapján az államfőnek a keresztény maronita, a parlament elnökének a síita, a miniszterelnöknek a szunnita közösségből kell érkeznie.

Forrás: Wikipédia

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides

Fotó: Fides; Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria