Súlyos koronavírus-betegsége miatt olasz kórházba szállították a tiranai érseket

Kitekintő – 2020. november 16., hétfő | 16:03

A máltai származású 76 éves George Anthony Frendo metropolita érseket, Albánia katolikus püspöki karának elnökét, a tirana-durrësi főegyházmegye érsekét koronavírus okozta súlyos megbetegedéssel az olaszországi Pugliába szállították Bonaventura kapucinus atyával együtt, akinek tesztje szintén pozitív – olvasható az Agensir hírügynökség november 13-i közleményében.

Súlyos légzési elégtelenség miatt november 12-én, csütörtök éjjel Frendo érseket és Bonaventura szerzetest Olaszországba, egy pugliai kórházba szállították. Albánia és a dél-olaszországi Puglia régió partjai egymástól mindössze 50 kilométer távolságra fekszenek.

Albánia katolikus püspöki karának elnökéről a testület titkárának tájékoztatása szerint már a tíz napja elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy koronavírussal fertőződött meg. Állapota egy héten át stabilnak bizonyult, ám a hét közepén hirtelen súlyos légzési nehézségei támadtak. Az érseknek az Adria-parti Bari városába szállításáról Michele Emiliano, Puglia régió elnöke hozott döntést. A két beteget olasz katonai egészségügyi repülőgép szállította november 12-én éjjel a város egyik kórházába, ahol azonnal a koronavírus-fertőzöttek intenzív osztályára vitték és lélegeztetőgépre kapcsolták őket.

George Anthony Frendo a máltai Qormi városában született 1946-ban. A domonkos rendbe lépett be, 1969-ben szentelték pappá. 1998-tól Albániában a tirana-durrësi érsekség általános helynöke lett, majd 2006-ban XVI. Benedek pápa segédpüspökké nevezte ki ugyanott. Ferenc pápa 2016-ban tette meg a tirana-durrësi főegyházmegye metropolita érsekének.

Időközben újabb olasz püspök is megfertőződött koronavírussal: Giacomo Cirulli, a közép-olaszországi teano-calvi egyházmegye főpásztora – adta hírül a helyi egyházmegyei portál. A püspök egyelőre házi karanténban marad, állapota nem súlyos.

*

Albánia lakossága eredetileg döntő mértékben ortodox keresztényekből állt, akik az ország déli, Bizánc felé eső részén éltek. A dalmát tengerpart velencei fennhatósága alatt a katolikusok főként az ország közepén és északon éltek. Albánia ottomán meghódoltatásával a lakosság egy része az iszlám hitre tért. Sok keresztény ekkor menekülni kényszerült, és velük együtt a Szűzanya híres skutari kegyképe is elhagyta az országot, hogy a Róma melletti Genezzanóban leljen új helyet az Ágoston-rendiek ottani monostora mellett. Egy megözvegyült helyi harmadrendi ágostonos asszony, Boldog Petruccia vette észre az alig két tenyérnyi kicsi kegykép megérkezését, amelynek hatalmas hittel és emberfeletti odaadással szép reneszánsz bazilikát építtetett, mely Lazio tartomány legjelentősebb Mária-búcsújáróhelye, amit a pápák, köztük Szent II. János Pál pápa is előszeretettel keresett fel. A kegyhely egyúttal az albán keresztények olaszországi szentélye, amit a kegykép mellé helyezett albán nemzeti lobogó is jelképez.

A 3,2 millió lakosú Albánia katolikusainak létszáma 517 ezer, azaz a népesség 16 százalékát teszik ki. Lelki ellátásukról 124 plébánián 147 pap gondoskodik mintegy 600 szerzetes és szerzetesnő segítségével. A legkeményebb kommunista diktatúrát éppen az albánok szenvedték el, ezért is vitt számukra apostoli vigasztalást és megerősítést 1993-ban Szent II. János Pál pápa és 2014-ben Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria