Sürgős felújításra szorul Batthyány Ignác püspök gyulafehérvári csillagvizsgálója

Az Agerpress hírügynökség tájékoztatása szerint Cioroianu a Batthyány Ignác csillagászati munkásságát bemutató gyulafehérvári kiállítás megnyitóján vett részt, egyúttal megtekintette a püspök által létesített Batthyáneum könyvtár legfelsőbb szintjén berendezett, leromlott állapotban levő csillagvizsgálót is. Románia legértékesebb könyvtára és a hozzá tartozó csillagvizsgáló jelenleg a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működik.

Cioroianu úgy vélekedett, hogy a csillagvizsgáló az épület leginkább veszélyeztetett része, ezért erre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni az épület felújításánál. Azt is megemlítette, hogy folytonosságra lenne szükség a nemzeti könyvtár élén ahhoz, hogy a felújítás megtörténhessen (az elmúlt hét évben ő az intézmény nyolcadik ideiglenes igazgatója).

A Batthyáneum csillagvizsgálója a kolozsvári és a nagyszebeni után a harmadik ilyen létesítmény volt Erdélyben. Batthyány Ignác püspök Londonból és Bécsből szerezte be a berendezését. A püspök az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend templomában és kolostorában rendezte be a könyvtárat, a csillagvizsgálót és az egyházi nyomdát. A csillagvizsgáló 1794-ben létesült, első évkönyvét 1798-ban adta ki. A torony, amelyben berendezték, a legfontosabb távcsővel együtt 1849-ben elpusztult.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak, arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A csillagvizsgálót is magában foglaló könyvtárat a román kommunista állam vette el a Római Katolikus Egyháztól. Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a NATO-ba és EU-ba történő felvételét kérő román állam 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az Egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte, de az állam intézményei nem hajtották végre a restitúciót. A késlekedés miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot.

A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében hozott elutasító döntést az Egyház visszaszolgáltatási kérelméről. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a gyulafehérvári táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elsőfokú elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon. A legfelsőbb bíróság ez év május 26-án jogerős ítéletben utasította el a visszaszolgáltatást.

Forrás: MTI

Fotó: Albaiuliaqr.ro; Kronikaonline.ro

Magyar Kurír