Századunk is a vértanúk korszaka – Online szimpóziumot tartottak a keresztényüldözésről

Az eszmecsere valamennyi résztvevője arra hívta fel a közösség figyelmét, hogy legyenek az üldözött keresztény kisebbségek szószólói, imádkozzanak értük, és vegyenek igénybe minden lehetséges jogszerű eszközt az olyan csoportokkal szemben, amelyek a keresztények elleni atrocitásokat elkövetik. 

Timothy Dolan bíboros, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus meghívott előadója arra ösztönözte a katolikusokat, hogy gondolkodjanak egyetemesen azokról a hívő testvéreinkről, akik most súlyos szenvedésen mennek keresztül csupán azért, mert vállalják a keresztet, fejet hajtanak Jézus szent neve előtt, és vasárnaponként megvallják az apostoli hitvallást. Dolan bíboros kijelentette: „Amint az Önök előtt is ismert, az Egyesült Államok püspökei jogszerű és folyamatos küzdelmet folytatnak a legmagasabb rendű és legbecsesebb szabadságunk védelme érdekében. Problémáink azonban nyomába sem érnek annak a keresztútnak, amin oly sok keresztény testvérünk jár most a világ különböző részein, akiket üldöznek és meggyilkolnak. Ha jelent valamit az, hogy Krisztus misztikus testében egy közösséget alkotunk, akkor osztoznunk kell a szenvedésükben.”

Az online szimpóziumon a bíboros felidézte Szent II. János Pál pápa szavait, aki a „vértanúk új korszakának” nevezte a 20. századot.

A kereszténység kétezer éves történetében a Krisztusért meghalt mártírok fele a múlt században vesztette életét. „Attól tartok, hogy a 21. század se ígér sokkal jobbat”

– folytatta Dolan érsek. „Ebben a században, mely mindössze két évtizedre tekint vissza, már 1,25 millió embert öltek meg világszerte pusztán Jézus Krisztusba vetett hite miatt. Ez a hívőket fenyegető veszély egyre növekszik.”

Felszólalt az eseményen Mariam Ibrahim, a hitehagyásért halálra ítélt szudáni nő is. A helyi törvények szerint akinek az apja muszlim – mint az övé –, annak automatikusan az iszlám hit szerint kell élnie. Ibrahim ezt elutasította. Az asszony a saját elmondása szerint soha nem volt muszlim. Mariam hatéves volt, amikor muszlim édesapja elhagyta keresztény feleségét. Etióp származású édesanyjától ortodox keresztény nevelést kapott. Mariam nem volt hajlandó megtagadni kopt keresztény vallását, ezért másfél éves kisfiával együtt, áldott állapotban börtönbe kellett vonulnia. Elsőfokon kötél általi halálra ítélték, emellett száz korbácsütést is kiszabtak rá büntetésül. Ezt azért kapta, mert keresztény férfival kötött házasságot, ami Szudánban szintén tilos. Második gyermekét a börtönben kellett világra hoznia.

A fegyintézet nemcsak azt nem engedélyezte, hogy Mariam rendezett körülmények között, kórházban szülhesse meg gyermekét, de azt sem hagyta jóvá, hogy a szülés idejére levegyék lábáról a bilincset.

Az asszony ügye hatalmas felháborodást váltott ki világszerte. A nemzetközi nyomás hatására szabadon engedett Mariam Ibrahim és családja most az Egyesült Államokban él.

Dolan bíboros felidézte Ferenc pápa szavait is, aki szerint kötelességünk lelkiismeret-vizsgálatot tartani ebben a témában.

A Szentatya arra buzdította a keresztényeket, tegyék fel önmaguknak a kérdést, hogy közömbösek-e a keresztényüldözés iránt, vagy úgy válaszolnak, mintha „a saját családjuk egyik tagja szenvedne”.

Timothy Dolan azt tanácsolta, hogy szüntelenül mondjunk közbenjáró imát az üldözött keresztény testvéreinkért. A bíboros elmondta, hogy gyermekkorában a szovjet Oroszország megtéréséért mondott közbenjáró imák nevelték együttérzésre a vasfüggöny mögött élő üldözöttekkel. Ez az „imádságkultúra” – személyes formában vagy liturgikus ünnepségeken – nagy hatással lehet az üldözött keresztények megsegítésére. „Minden rendelkezésünkre álló eszközzel szeretnénk felhívni az emberek figyelmét testvéreink szenvedéseire” – mondta, majd arra kérte a lelkipásztorokat, hogy bátran beszéljenek erről a kérdésről, és foglalják bele a prédikációjukba a modern kor vértanúinak történeteit.

A szimpózium előadói között felszólalt Robert Nicholson, a Philos Project közel-keleti keresztények érdekképviseleti csoportjának vezetője, valamint a kínai polgárjogi ügyvéd és emberjogi aktivista, Guangcheng Chen, aki jelenleg az Amerikai Katolikus Egyetem munkatársa. Chen azután került a figyelem középpontjába, hogy 2005-ben szembeszállt a hatóságokkal, akik az egykepolitika nevében erőszakkal próbáltak abortuszra és sterilizálásra kényszeríteni asszonyokat. A vak aktivistát letartóztatták, megverték és házi őrizetbe zárták, ahonnan megszökött és Amerikába menekült.

Matthew Hassan Kukah, a nigériai Sokoto megyéspüspöke elmondta, hogy Nigériában a keresztény templomépítés sokszor akadályokba ütközik, mert az állam szerint ez aláássa az iszlám vallást. Ezzel szemben a legtöbb mecset állami finanszírozásból épül. Csak azokon a területeken van „garancia arra, hogy az üldöztetés nem folytatódik”, ahol muszlim jelenlét van az iskolákban.

Bashar Warda, Erbil káld katolikus érseke hangot adott fokozott aggodalmának a térségben lakó keresztények helyzete miatt, akik száma az amerikaiak 2003-as iraki inváziója óta 1,6 millióról 250 000 főre csökkent.

„Nagyon valószínű, hogy eltűnünk, mire a világ végre úgy dönt, hogy ránk figyel. És mi ennek ellenére még mindig itt vagyunk, és még mindig képesek vagyunk erőt, bátorságot és reményt meríteni a küzdelemhez”

– mondta az iraki katolikus érsek. Megjegyezte, hogy a keresztényeknek, mint sokan másoknak, olyan súlyos és alapvető szükségekkel kell szembenézniük, mint a biztonság, az élelem, a foglalkoztatás, az oktatás és a vallásszabadság hiánya.

A szimpózium során David Oldroyd-Bolt angol író interjút készített David Alton egykori liberális képviselővel, aki most a brit Lordok Házának katolikus tagja. A politikus felidézte annak a tizenhárom éves katolikus lánynak a történetét, akit Pakisztánban elraboltak, majd áttérésre és házasságra kényszerítettek. Arzoo Raját sikerült megmenteni, amikor a hatóságok segítséget kaptak az igazságszolgáltatástól, az emberi jogokért küzdő szervezetektől és a civil társadalomtól.

Alton az üldözött keresztények megsegítésében javuló tendenciát tapasztalt. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy sikerült létrehoznia a parlamenti pártokat összekovácsoló, független, a vallás és meggyőződés szabadságával foglalkozó parlamenti csoportot, amely bizonyos kérdésekben képes közös nevezőre hozni a képviselőket. A képviselő azt is elmondta, hogy a keresztényüldözés témájában „sok a közöny”, amelynek legfőbb oka a „vallásos hit megvetése”. Kritikával illette azokat, akik szerint a klímaváltozás és a túlnépesedés az oka a Boko Haram szélsőséges iszlamista csoport által elkövetett véres tetteknek. „Tizenegy keresztény polgárt végeztek ki karácsonykor. Nem az éghajlatváltozás végzett velük” – mondta.

Fordította: Tóth Franciska

Forrás: Catholic News Agency, iec2020.hu

Fotó: Vatican News, NEK, Catholic News Agency

Magyar Kurír