A konferencia legfőbb témája a száz évvel ezelőtt, Szent Márton ünnepén megkötött, az első világháborút lezáró német–francia fegyverszünet és a Szent Márton-hagyomány kapcsolata volt.
A rendezvényt – mely egyben a tours-i „Szent Márton nyara” fesztivál nyitórendezvénye volt – Xavier Gué, a Szent Márton-bazilika rektora nyitotta meg, történeti bevezetőt mondott Bruno Judic professzor (François Rabelais Egyetem, Tours).
Robert Beck, a tours-i egyetem docense Mathias Erzberger német katolikus diplomatáról, az 1918-as fegyverszünet német tárgyalófeléről emlékezett meg. A második előadó, Jacqueline Lalouette, a Lille-i Egyetem professzora az 1918-as fegyverszünet hírének katolikus körökben való fogadtatásáról beszélt; elsősorban a templomokban található emléktáblák és a korra vonatkozó műalkotások (például festett üvegablakok) hagyományát idézte fel. Jean-Marc Largeaud, a tours-i egyetem docense az első világháborúban elpusztult belgiumi ypres-i Szent Márton-katedrálisról és a szent más emlékhelyeiről tartott előadást. Olivier Geneste, a közép-franciaországi régió kulturális örökségi hivatalának kutatója a régió első világháborús műemlékeinek Szent Mártonhoz kapcsolódó ikonográfiai vonatkozásait vizsgálta.
Michel Laurencin, a tours-i egyházmegyei levéltár igazgatója és Thomas Damour egyetemi hallgató a tours-i Szent Márton-bazilika első világháborúhoz kapcsolódó ex voto emléktábláit mutatta be: ezek közül a leghíresebb Foch marsall Szent Márton közbenjárásának hálát adó emléktáblája.
Donatien Mazany, a tours-i egyetem nemrég doktori címet elnyert hallgatója az első világháború utáni Szent Márton-ereklyék adományozásáról tartott előadást. Antoine Selosse, az Európai Szent Márton Hálózat közép-franciaországi igazgatója az idén száz éve aláírt fegyverszünettel kapcsolatos, Dom-le-Mesnil településen rendezendő megemlékezés részleteit mutatta be. Elmondta: e szimbolikus jelentőségű, az Ardennekben található faluban került sor az utolsó harcokra és a rendelkezésünkre álló források alapján itt énekelték a fegyverszünet megkötésének hírére az első Te Deumot.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának két munkatársa, Tóth Ferenc és Tüskés Anna egy, a közelmúltban napvilágot látott Szent Márton-regény, Rab Gusztáv Sabaria, avagy Szent Márton köpenye című kötete kézirattörténetét mutatta be. A konferencia utolsó előadója, Maciej Forycki professzor (a Lengyel Tudományos Akadémia Párizsi Tudományos Központjának igazgatója) Lengyelország 1918-as újjászületése és a Szent Márton-ünnep kapcsolatáról beszélt.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria