Szolgáljunk a szegények asztalánál – Hummes bíboros bevezető előadása a pánamazóniai szinóduson

Kitekintő – 2019. október 8., kedd | 19:01

Kilépő Egyház, új utak keresése, inkulturáció és kultúraköziség, papok és a szentségek kiszolgáltatásának hiánya, átfogó ökológia, az ivóvíz biztosítása – Cláudio Hummes bíboros, szinódusi főrelátor ezeket a témákat érintette október 8-án, az Amazónia térségével foglalkozó rendkívüli püspöki szinódus nyitónapján elhangzott beszédében.

„Ez a szinódus olyan, mint egy asztal, amelyet Isten megterített szegényeinek, és azt kéri tőlünk, hogy felszolgáljunk ennél az asztalnál” – fogalmazott a brazil bíboros. Arra kérte a szinódusi atyákat, ne hagyják felülkerekedni az önreferencialitást, hanem adjanak teret az irgalmasságnak, meghallva az Amazóniából érkező segélykiáltást.

A három hétig tartó megbeszélésekre a szinódusi főrelátor hat fő témakört javasol. Az első a kilépő Egyház fogalma, amelyet Ferenc pápa megválasztásától kezdve hangsúlyoz: az Egyház zarándokoljon a történelemben, álljon az emberek mellé, főleg, ha a perifériára szorultak – ide tartoznak az őslakosok is. Az Egyház akkor lesz hű a hagyományhoz, ha nem a múlthoz ragaszkodik, hanem az élő történelemhez; ha az előző nemzedékektől örökölt hagyományokhoz hozzáteszi a maga tapasztalatát és hitét az adott korban – mondta Cláudio Hummes. Kiemelte:

Nem szabad félni az újtól, mert Krisztus az új „tegnap, ma és mindörökké”.

A nyolcvanöt esztendős bíboros, a Papi Kongregáció korábbi prefektusa arra hívta a szinódusi atyákat, hogy merjenek új utakat keresni. Felszólalásában idézte Ferenc pápa beszédeit, amelyekben Amazóniáról szólt. 2013-ban a Rio de Janeiró-i ifjúsági világtalálkozón a Szentatya azt kérte a brazil püspököktől, hogy erősítsék meg az Egyház amazóniai arcát, és képezzenek helyi papságot. Ehhez kapcsolódóan Hummes bíboros hangsúlyozta, hogy ebben legyenek bátrak és állhatatosak, mint azok a katolikus misszionáriusok, akik „fények és árnyak – de inkább fények, mint árnyak – közepette” elvitték Jézus Krisztust a helyi lakosoknak, és építették a katolikus közösségeket. Illő megemlékezni e szinóduson hősies tanúságtételükről, mely olykor az életükbe került – és kerül ma is Amazóniában, ahol a misszionáriusok mellett sok világi vezetőt és őslakost is megöltek.

A szinódusi főrelátor kiemelte: az amazóniai térségben a missziós Egyház mindig is segítette a lakosságot a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az egészségügy és az emberi jogok terén. Az Egyháznak erősítenie kell kommunikációs erejét a rádión és a televízión keresztül, miként a közösség fejlődéséhez elengedhetetlen vasárnapi szentmise és a szentségek kiszolgáltatása által is – szögezte le a brazil bíboros. Hozzátette:

Az őslakos népeknek sokkal tartozik az emberiség. Engedni kell, hogy saját sorsuk főszereplői legyenek, s ne legyenek kiszolgáltatva mindenféle gyarmatosítóknak. Meg kell őrizniük kultúrájukat, nyelvüket, történelmüket, identitásukat, lelkiségüket, melyek a világ kulturális örökségének részét képezik.

Az inkulturáción túl, amelyet Szent II. János Pál pápa is sürgetett, kultúraköziségre is szükség van – mondta a szinódusi főrelátor –, melyek szerepe főként a liturgiában, a vallásközi és ökumenikus párbeszédben, a népi vallásosságban, a katekézisben, a megszentelt életben és a városi lelkipásztori munkában jelenik meg.

Cláudio Hummes ezután az amazóniai térség természeti fenyegetettségéről szólt, amely mögött politikai, gazdasági érdekek húzódnak. A kizsákmányoló és pusztító vállalatok a sokszor illegális kitermelésekkel tönkreteszik a talajt, pusztítják a biodiverzitást, s ehhez a helyi vezetők sokszor segédkezet nyújtanak; aki pedig védeni igyekszik a területet, az életével játszik. Ezzel szemben az átfogó ökológia lényege, hogy az ember és a természet élete kölcsönösen összefügg egymással, amint arra a Laudato si’ kezdetű enciklika is rámutatott. A felmelegedés megállítására irányuló erőfeszítések a párizsi klímaegyezményben öltöttek testet, noha az abban vállaltakat még mindig nem tartották be – figyelmeztetett Hummes bíboros.

A szinódusi főrelátor a városokba költözött amazóniai őslakosok nehéz helyzetére is felhívta a figyelmet. Beszédében elhangzott: az őslakosok azt kérték, mindamellett, hogy tiszteletben tartják a katolikus papság cölibátusának értékét, közösségeikben engedélyezzék a nős férfiak pappá szentelését, mivel a nagy földrajzi távolságok és a papok kis száma miatt csak szórványosan járulhatnak a szentségekhez; kérték továbbá a női vezetők szerepének elismerését.

Beszéde végén Cláudio Hummes bíboros az ivóvíz biztosításának fontosságáról szólt, ami – mint kiemelte – világméretű probléma.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria