Újabb dokumentumok igazolják, hogy a Szentszék aktívan közreműködött a zsidók megmentésében

Kitekintő – 2020. március 4., szerda | 17:04

Matteo Luigi Napolitano történész a XII. Piusz pápaságát érintő archívum megnyitása első napjának tapasztalatáról beszélt március 2-án a Vatikáni Rádióban: a dokumentumok azt igazolják, hogy a Szentszék odafigyelt a zsidókra, egyúttal feltárják a nácik tevékenységét, ahogy lehallgatták és ellenőrizték a Vatikán kommunikációját.

A soá közeli emléknapja alkalmából az ENSZ első alkalommal tartott a New York-i üvegpalotában megemlékezést, ez a Szentszék állandó ENSZ-képviseletének kifejezett kívánságára valósult meg január 27-én. A felszólalók között volt Matteo Luigi Napolitano olasz történész, egyetemi tanár, a Pápai Történettudományi Bizottság tagja. A történész az elsők között tanulmányozta a vatikáni archívumot, a Vatikáni Rádióban beszámolt tapasztalatairól.

Elmondta, hogy nagy lelkesedés és öröm tapasztalható a történészek körében, amiért közvetlenül kutathatják a vatikáni levéltár idevonatkozó anyagait. Jóllehet a Szentszék döntései XII. Piusz pápasága alatt 1939-től 1958-ig már ismertek, mégis a történész számára az archívumban végzett kutatás során bizonyos összefüggések és folyamatok feltárása mindenképpen nagyon fontos. A megnyitott vatikáni archívum sajátossága, hogy a kutatók egyidejűleg tanulmányozhatnak minden dokumentumot, aminek követeztében senkinek sem kell várakoznia. A számítógépes rendszer lehetővé teszi, hogy a XII. Piuszról szóló dokumentumok egyes sorozatait, osztályait és alosztályait lehívják, ami valódi digitális levéltári demokrácia.

A dokumentumok tanúsága szerint a Vatikán állandóan figyelemmel kísérte a zsidók sorsát. A fajuk és vallásuk miatt üldözöttek segítése és támogatása című anyag az 1938 és 1946 közötti időszakot öleli fel. Eszerint nincs egyenetlenség vagy folytonossági hiány XI. Piusz és XII. Piusz pápasága között. Mindkét időszakban segítették a kivándorlást, és a második világháború alatt segítséget nyújtottak a semleges országok vízumainak megszerzésében. Dokumentumok igazolják amerikai állampolgárok, sőt az amerikai kormány háláját mindazért, amit a Szentszék a zsidókért tett, továbbá azt, hogy szilárd kapcsolatrendszereken keresztül támogatták az üldözött zsidók megmentését mindkét pápaság alatt. Mindez létfontosságúvá lett a második világháború kitörésekor, amikor Hitler nekifogott az európai zsidóság módszeres kiirtásához.

A dokumentumok rávilágítanak arra, hogy a náci titkosszolgálat rendkívüli ellenőrzése alatt tartotta a Vatikánt és a berlini nunciatúrát, vagyis a Szentszék és a nunciatúra kapcsolatát. Ennek igazolására szolgálnak XII. Piusz úgynevezett „fehér dobozai”, amiket a dolgozószobájában őriztek szigorúan bizalmas módon. Ezek között van egy füzet, melyet 1941-ben így címkéztek föl: „A németországi apostoli nuncius által küldött vatikáni postai küldemények, melyeket a náci hatóság nem hamisított meg”. A nuncius feltört pecséteket küldött annak bizonyítására, hogy a nácik módszeresen feltartóztatták és ellenőrizték a küldeményeket.

Vannak, akik éppen most, az archívum megnyitásakor arról beszélnek, hogy XII. Piusz nem mentette a zsidókat. Napolitano döbbenten állapítja meg, hogy bizonyos új történetírói irányzat már azelőtt meghatározta a tényeket, hogy a levéltár megnyílt volna. De egyébként is, mit kellene akkor gondolnunk azokról a már eddig is ismert jelentésekről, melyeket XII. Piusznak küldtek arról, amit a zsidók mentése érdekében tettek? Ott van például a Szent Péter-bazilika kanonokjának a jelentése, mely leírja az egyházi intézményekben, köztük Castel Gandolfóban, a pápa nyári rezidenciáján megmentett zsidók névsorát. A Szentszéknél egyes emberekről is tároltak mappákat, figyelemmel kísérték az európai zsidók sorsát, és segítséget kértek egyes emberek, családok részére a nemzetközi szervezetektől. A dokumentumok tanulmányozása hosszú időt igényel, ám Napolitano biztos abban, hogy egyre tisztábban lesz látható a Szentszék szerepe. Végül megjegyzi, hogy a hallgatás ténye abban a korban további magyarázatot igényel. XII. Piusz csendjét illetően felvetik, hogy cselekvő csend volt-e. Gondoljunk például azokra a bencés apátságokra, amelyek a háború idején hamis iratokat gyártottak az ellenállók számára Olaszországban és másutt is. Ezek az apátságok csendben, de hatékonyan dolgoztak – hangsúlyozta a történész.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria