Ünnepi szentmise ötezer elsőáldozóval az Eucharisztikus Világkongresszuson

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A püspökök és a papság a gyepes terület közepén felállított szabadtéri oltár mellett és mögött foglaltak helyet. Az oltár előtt ültek az elsőáldozó gyermekek szüleikkel. Az „oltárképet” egy hatalmas földgömb alkotta, amely előtt Krisztus keresztje állt. A szentmisét Ricardo Vidal bíboros, Cebu nyugalmazott érseke mutatta be. A főpap az 1937-es manialai Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson volt elsőáldozó, s ez – mint ahogy a prédikáció kezdetén is elmondta – igen mély nyomot hagyott benne.

Mielőtt elkezdődött a liturgia, két elsőáldozásra készülő gyermek hangolta az egybegyűlteket imádságra. Párbeszédükből kiderült, mekkora öröm számukra, hogy a világ ilyen sok országából érkezett ennyi zarándokkal közösen imádkozhatnak ezen a szép ünnepen. Külön hálát adtak családjaikért, barátaikért, azokért, akik életük útján szeretetben kísérik őket.

A keresztvetés és a liturgikus könyörgés után Vidal bíboros rövid kérdezz-felelekben tudakolta meg a gyermekektől, mit kérnek most Istentől, az egyháztól, és hogy kellően felkészültek-e. A szentmisén Rudy Villanueva atya már jól ismert Missa Novája hangzott el, a loboci (Bohol) gyermekkórus előadásában – múlt vasárnap, január 24-én a magyar küldöttség korábban érkezett fele ezen a településen misézett, s már ekkor megcsodálhatta a gyermekkórus énekét.

Az evangélium felolvasása gyermekmisére alkalmazva történt: narrátor (evangélista), a gyermekek által megszólaltatott kortársak és a diakónus által képviselt Jézus dialógusában bontakozott ki a János-evangéliumból vett eucharisztikus tanítás. A főcelebráns a személyesség és az emlékezés hangján megszólalva bátorította a most először áldozókat a Krisztus iránti hűségre.

Rövid csönd után az ötezer gyermek meggyújtotta a keresztségre emlékeztető gyertyáját, így újította meg a keresztségi fogadását és hitvallását. Ezt követően – megint csak keresztelési szimbolikával – szenteltvízzel hintették meg őket. Az egyetemes könyörgésekre következő felajánlási körmenetben – a helyi szokásokat követve – a mindennapi élet dolgait hozták Isten elé, ezúttal azonban a gyermekek sajátos világát is szem előtt tartva: a palánták, termények, élő lábasjószágok mellett felajánlásra került például egy shínes gitár (Cebu egyik jelképe) és gyermek használati eszközök is.

Az első szentáldozás kiszolgáltatásában a nagy számban jelen lévő vendég püspökök is segédkeztek. Az áldozás utáni könyörgést követően előbb a gyermekek hálaimájára került sor (két társuk mikrofonba mondott szövegét követve), majd a szülők hálaadása következett gyermekükért és azért a csodálatos ajándékért, hogy megkapták Istentől a szülői hivatást. Megindító volt hallani, ahogy a tízezer szülő hangosan, az egész stadiont megtöltő zúgással mondta el hálaadó imáját. Ezt követően a gyermekek és szüleik képviseletében többen virággal tisztelegtek a Szűzanya előtt, akinek Gyermekét karjában tartó szobra az oltár mellett volt elhelyezve végig a szentmisén.

A záróáldás után az ünneplő, mosolygó tömeg, az ötezer elsőáldozó gyermek és családjaik, valamint a kongresszusi küldöttek a stadion küzdőterén beszélgetésbe elegyedtek, milliónyi fénykép készült a megannyi mosolygós emberről. Az ünnep öröme kézzel fogható módon betöltötte a teret és az emberek szívét.

Fotó: IEC2016SocialMedia; Palánki Ferenc

Török Csaba/Magyar Kurír