2024. április 24., szerda
Hunor
Hunor
A Pottyand tízesben (a tízes hasonló településrész-elnevezés, mint a szer vagy a szeg – a szerk.) megfont virágkoronát két lány, a csíkmenasági templom Mária-szobrának kicsinyített mását négy fiú – valamint a Szűzanya tizekét csillagból álló koronáját jelképezve jobbról és balról hat fiú és hat lány gyertyával a kezükben – vitte Mária-énekek kíséretében a csíkmenasági templomba, hogy a plébános kérésükre megkoronázza, majd miután királynőjévé fogadja a Szűzanyát, az ő oltalmába ajánlja önmagát a közösség.
A koronázás alatt elhangzó Egészen szép vagy, Mária ének méltó köszöntése a Szűzanyának. A szertartás egyik legszebb mozzanata a koronázást követő felajánlási ima, amely ősi formájában hangzott el, igazodva a hívek mai kéréseihez.
A felajánlási imát követően a Szűzanyát mint Csíkmenaság királynőjét a hagyományoknak megfelelően énekes körmenetben vitték körbe a település központjában, nagyrészt népviseletbe öltözött óvodásokból, kis- és középiskolásokból, fiatal felnőttekből, a közép és az idős korosztályból lévő közösség tagjai.
A Szűzanya a krisztusi ember alázatának legszebb példája. Egész élete az isteni akaratra irányuló élet
– mutatott rá a szentmise ünnepi prédikációjában Jenei János plébános. – Megállapítva életünk hiányosságait, mindig az ő Fiára, Jézusra mutat, megoldásként… Ezt kell megtanulnunk is Máriától, hogy merjünk őszinte alázattal az Úr Jézushoz, szent Fiához fordulni életünk minden pillanatában.
A hívek könyörgésében fiatalok imádkoztak az Egyházért, a békéért, azért, hogy szűnjön meg emberi szívünkben a gonoszság, a fiatalokért, hogy megtalálják a jézusi utat. Egy pottyandi házaspár azért imádkozott, hogy a családokban a megbocsájtás, szeretet, egymás iránti hűség lakozzon; az idősebbek képviselője a szenvedők, betegek, nehézségben lévők miatt esedezett az Úrhoz; végül fiatalok imádkoztak az elhunytakért – mind-mind Mária oltalmát, közbenjárását kérve.
Ezt követően öt kisiskolás vitte a fiatalok egy kosárban elhelyezett kéréseit az áldozat asztalához, felajánlásként. Az egész közösség – ifjak és idősek – énekes imával kapcsolódott be a legszentebb áldozatba, az Úr elébe helyezve életét.
Az ünnepen a szomszéd falu meghívott fúvósai szolgáltak.
Mária királynő ünnepét 2019-ig az ünnep egykori időpontjában, május végén ünnepelték meg Csíkmenaságon. Immár harmadik éve Mária királynő ünnepének újabb liturgikus dátumához, augusztus 22-éhez igazodva, annak nyolcadában igyekszik megülni a közösség.
Mária királynőjének ünnepét 1954. október 11-én rendelte el XII. Piusz pápa, Ad caeli Reginam enciklikájában, a Szeplőtelen Fogantatás dogmája kihirdetésének 100. évfordulóján. A jeles nap ekkor május 31-re került. Mária-évet hirdetve XII. Piusz arra kérte a világ püspökeit, hogy egyházmegyéikben ünnepeljék meg a Szűzanyát és kérjék segítségét életükre. A Szentatya 1954-ben Rómában megkoronázta a Szűzanya Salus Populi Romani-ikonját. Az ünnepet, amely a Boldogságos Szűz Mária Királynő nevet viseli, ma már augusztus 22-én ünnepli az Egyház.
A pápai, valamint a püspöki rendeletnek engedelmeskedve Bakó Gábor esperes-plébános kezdeményezésére az akkori menasági fiatalok egy Mária-képet vittek a körmeneten, és a plébános vezetésével szentmise keretében Mária oltalmába ajánlották a közösséget, Menaság királynőjévé fogadva a Szűzanyát, önmagukat pedig az ő alattvalóinak tekintve.
Az ünnepélyes szertartás oly szép és bensőséges volt, hogy az esperes leírása szerint a fiatalok a következő évben is ragaszkodtak az ünnep megszervezéséhez, ami folytatódott a későbbi években is. 1967-től egy kisebb Mária-szobrot készítettettek Csíksomlyón, a csíkmenasági Mária-szobor kicsinyített mását, és azt vitték a körmenetre, majd egy másik tízesből virágokkal ékesítve a szobrot és a koronát ismételten Mária oltalmába ajánlották Menaság közösségét Szűz Mária Királynő ünnepén.
Az esperes, valamint utódja, Györgydeák Lajos plébános lelkesedésének köszönhetően az ünnep az újabb generációk számára is fontossá vált, az évenkénti szertartás hagyomány maradt.
A tízesek fiataljai virágkoronát kötnek, a Szűzanya szobrát élő gyertyás koronaként, ének és ima kíséretében elviszik a templom szentélyébe; ott ünnepélyesen megkérik a plébánost, hogy fogadja el virágkoronájukat és koronázza meg a Szűzanyát, majd ajánlja egész közösségüket a Szűzanya oltalmába.
A Mária-kornázás több mint szokás. Valójában ima, felajánlás. Személyes önkifejezési mód, út a Szűzanyán keresztül Jézushoz.
Kapcsolódás a hétköznapokból Istenhez. Áldás, megbékélés, a Lélekre való figyelés. A Szűzanya szeretete és közbenjárása. Ha pusztán kiüresedett szokás vagy hagyomány lenne, már rég nem ünnepelné a csíkmenasági közösség – írta összefoglalójában Erdély Imre.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Karácsony László
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
32