A felvidéki közösségek megköszönték a magyar kormány támogatását – Megújult a párkányi Marianum is

A párkányi Szent Imre-templom külső felújítása 2020-ban megtörtént. A templomhoz tartozó Marianumnak nevezett közösségi ház, lelkipásztori központ azonban mindeddig nagyon romos állapotban volt, nem tudta betölteni igazi küldetését.

Az átadási ünnepséget Fóthy Zoltán plébános nyitotta meg. „Plébániatemplomunk mellett felújított otthont kapott egyházközösségünk. Egy otthont, ahol keresztény identitásunkat ápolhatjuk, erősíthetjük; fiatalként és idősként egyaránt, a keresztény szeretetközösség egy nyitottabb, családias miliőjét megélve – fogalmazott. – Isten gondviselésének egyik jele, hogy sikerült széppé tenni e régi épületkomplexum legfontosabb részét, a Marianum nevet viselő közösségi házat, lelkipásztori központot, ahol az eucharisztia ünneplésén túl találkozhatunk, együtt lehetünk. Különösen a szentségek vételére való felkészítés, gyermekek és fiatalok részére készített közösségi programok alkalmával; s az énekkari próbákon túl, különféle előadások és katekézisek is helyet kapnak itt. A lelkipásztori központ az imádság helye is lesz egyben. A mai napon szeretettel adjuk az egyházközösség használatára ezt a lelki oázist – mi mindannyian, akik bármilyen módon segítettük, támogattuk e központ felújítását.”

A plébános megköszönte a Magyar Kormány támogatását, amely a Nemzetpolitikai Államtitkárság közvetítésével 2 és fél millió forint (6933 euró) értékben támogatta e projekt megvalósulását, és a templomfelújítási program keretén belül 2020-ban 4 millió forinttal – 11 333 euróval – járult hozzá a templom külső felújításához. A felújítási munkálatok 13 074 euróba kerültek.

Fóthy Zoltán hozzátette: „Bízom benne, hogy ez a hely segíti plébániánkat abban, hogy igazi közösség, szeretetközösség alakuljon ki a Krisztusban megkereszteltek között, felvállalva a másikra való odafigyelést, szolidaritást és áldozatot is. Ebben a reményben kérjük ma Isten áldását e lelki központra.”

Czimbalmosné Molnár Éva, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „Az egyházak az évszázadok során kulcsszerepet játszottak a nemzet megmaradásában. Ez a nemzetfenntartó erő a rendszerváltás beköszöntével sem szűnt meg, sőt bátran kijelenthetjük, hogy az Egyház hídszerepe a világban szétszóródott magyarság körében ma erősebb, mint valaha.”

„Legyen ez a központ olyan hely, ahol a fiatalok megélhetik identitásukat, hitüket, ahol magyar közösségi életben vehetnek részt, legyen szó gyerekek táboroztatásáról, a fiatalok és felnőttek hitre való neveléséről.”

Az ünnepi beszéd után Ďurčo Zoltán püspöki helynök megáldotta a felújított épületet és a párkányi Magyar György szobrász által ez alkalomra adományozott Szent Imre- és Szűz Mária-szobrot.

A rendezvényen közreműködött a plébánia Szent Imre kórusa.

Forrás: Dániel Erzsébet / Felvidék.ma

Fotó: Pál Erik

* * *

A szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban Ďurčo Zoltán püspöki helynök mutatott be hálaadó szentmisét, a szónok Fóthy Zoltán körzeti esperes-plébános volt.

Farkas Zsolt esperes-plébános, a Jópásztor Alapítvány elnöke, a Szőgyéni Római Katolikus Plébánia kormányzója köszöntötte a hívő közösséget, és üdvözölte Czimbalmosné Molnár Évát, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának Felvidékért felelős főosztályvezetőjét. A plébános köszönetét fejezte ki a felvidéki közösség nevében minden támogatásért, melyet a Magyar Kormány nyújt az elszakított országrészeken, így a Felvidéken is. Megköszönte a magyar nemzet megmaradásának érdekében adott támogatásokat, a templomok, egyházi intézmények, közösségi házak felújításának lehetőségeit.

Az egyházi intézmények mellett Felvidék-szerte megújult számos kulturális létesítmény és tanintézmény, köztük a szőgyéni óvoda is. A közeljövőben elkezdődik a Nagyboldogasszony-templom felújítása, ugyancsak az anyaország támogatásával.

Ďurčo Zoltán püspöki helynökkel koncelebráltak a Felvidék közelebbi és távolabbi településeiről érkezett lelkipásztorok. Jelen volt Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere és a környező falvak polgármesterei.

„A jelen kor viszontagságai közepette bizalommal emeljük fel szívünket a jóságos Istenhez, (...) és hálát adunk neki jótéteményeiért. Hála az Úrnak, hogy Európa szívében magyarként élhetünk. Egy olyan nemzet tagjaiként, amelynek vannak olyan politikusai, képviselői, akik nem homályos, hanem letisztult, bölcs távlatokban gondolkodnak nemzetük jövőjét illetően, felvállalva a család értékeit” – kezdte szentbeszédét Fóthy Zoltán, majd a kihívásokról szólva rámutatott: „Az előrehaladás rendje fontos feladata az emberi életnek, amely konkrét célokat követ. Ha hit által motivált célok fogják át, reménytelivé válik életutunk. Ennek fényében társadalmunkban nagyon fontos szerepet kapnak templomaink, az olyan oázisok, ahol a közösségek – leginkább a hívő közösségek – élete kibontakozik.”

Az Egyház ünneplésében mindig ott van az egyetemes Egyház is. Az egész Egyház gyűlik egybe – miként most is –, az égben és a földön, az egész világon és az évszázadokon át, az egész teremtés összegyűlik ott, ahol az Eucharisztia a forrás, mellyel a legtökéletesebb istendicséretet ünnepeljük és az egész világ üdvösségére végezzük.

„Eucharisztia – hálaadás. Elsősorban Isten kegyes lehajlásáért. De azért is, amit másokon keresztül tesz. Az anyaország sokrétű támogatásáért a határon túli magyarok irányába különösen a templomfelújítási program keretén belül, de a kulturális és közösségi célú programokat illetően is, hála iskoláink és óvodáink támogatásáért... Jó tudni, hogy életünk színterén nem vagyunk egyedül” – fogalmazott Fóthy Zoltán.

A szentbeszéd teljes terjedelemben ITT olvasható.

A szertartás után az egyházközségek képviselői személyesen is megköszönték Czimbalmosné Molnár Évának a felújításokat célzó pályázatokban nyújtott segítséget.

Forrás és fotó: Berényi Kornélia / Felvidék.ma

Magyar Kurír