A Katyńban meggyilkolt Korompay Emánuel jelképes nyughelyét avatták fel a varsói nemzeti panteonban

A megemlékezést nyitó szentmisét a bíboros Korompay Emánuelért, feleségéért, Mieczysławáért, valamint Ilona, Marta és Elżbieta lányaikért mutatta be.

A főpásztor homíliájában kiemelte: Korompay Emánuel és családja a hazafiasság, a hősiesség és a keresztény értékek példája.

A szentély altemplomában létesített panteonban az érsek megáldotta és jelképes sírba helyezte el a katyńi mészárlás egyik helyszínéről, az ukrajnai Harkivból származó földet. A nyughelyet a Korompay Emánuelnek szentelt emléktábla jelöli; közelében található a Korompay család történetét felidéző tábla is.

Az ünnepségen részt vett Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet.

A 2016-ban a varsói Wilanów negyedben megnyílt Isteni Gondviselés templomát a hála jeléül emelték az 1791-ben elfogadott első lengyel alkotmányért, valamint az ország 1989-ben visszanyert szabadságáért. Az altemplomban létesített panteonban nyugszik többek között a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt Ryszard Kaczorowski, a második világháború utáni emigráns lengyel kormány utolsó elnöke.

Korompay Emánuel Aladár (1890–1940) az első világháború végén a lengyel Przemyśl erődben szolgáló lengyel nőt, Mieczysława Grabast vette feleségül. Józef Piłsudski hadseregében a lengyel függetlenségért küzdött, és lengyel állampolgárságot is szerzett. Ő szerkesztette az első lengyel–magyar szótárt, a Varsói Egyetem második világháború előtti utolsó magyar lektora volt. 1939-ben tartalékos századosként bevonult a lengyel hadseregbe, szovjet fogságba esett. 1940 tavaszán a sztarobjelszki fogolytábor 3740 tisztjével együtt a Belügyi Népbiztosság (NKVD) Harkivban kivégezte.

Korompay felesége a lengyel földalatti Honi Hadsereg futára volt, amint egyik lányuk, Elżbieta is. A Gestapo mindkét nőt letartóztatta 1943-ban, Elżbieta 21 évesen belehalt a kínvallatásba. Mieczysławát az auschwitzi haláltáborba deportálták, ahol 1944-ben elhunyt. Korompayék másik lánya, Marta 19 évesen esett el, amikor Varsó 1939-es ostromakor ápolónőként szolgált. A szintén a lengyel ellenállásban részt vevő harmadik lány, Ilona túlélte a háborút. Utána hittantanárként dolgozott, a világban élő konszekrált szűz hivatása szerint töltötte életét, 2010-ben hunyt el Varsóban.

A szombaton felavatott emléktáblát adományozó varsói házaspár, Magdalena és Artur Kret az MTI-nek elmondta: fel akarták idézni az emlékét annak a családnak, amelynek sorsa „rendkívüli módon vésődött be a lengyel nemzet történetébe”, és amelynek egyik tagját, Ilonát személyesen ismerték.

Korompay Emánuel emlékét Varsóban eddig két márványtábla őrizte, az egyik a varsói házának, a másik a Varsói Egyetem magyar tanszéke két világháború közötti épületének falán található. A magyar hős emlékére tölgyfát is ültettek a varsói Názáreti Nővérek Általános Iskola és Gimnázium kertjében. Mindhárom Korompay lány annak idején a gimnázium tanítványa volt.

*

A katyńi vérengzés áldozatait a Szmolenszk melletti településen, a Tver melletti Mednojében (Oroszország) és a ma Harkiv elővárosát képező Pjatyihatka erdeiben tömegsírokban hantolták el.

Forrás: MTI; Wikipedia

Fotó (illusztráció): Wikipedia

Magyar Kurír