A Máltai Szeretetszolgálat nem csomagosztó automata – 30 éve alakult meg a romániai szervezet

Külhoni – 2021. május 16., vasárnap | 13:05

A jelenleg tizennyolc fiókszervezetből álló Romániai Máltai Szeretetszolgálat május 11-én ünnepelte alakulásának 30. évfordulóját. Az évforduló kapcsán Puskás Bálintot, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagját, tiszteletbeli elnökét és Tischler Ferenc főtitkárt kérdezte Molnár-Gál Katalin.

A Romániai Máltai Szeretetszolgálat 1991. május 11-én alakult kolozsvári székhellyel. A 25 alapítótagból 8-10 ember maradt, aki folytatta a szolgálatot.

Az indulásról Puskás Bálint elmondta: „1990. október közepén Bálint Lajos akkori gyulafehérvári püspök felhívott, hogy beszélgetett Boeselager Csilla bárónővel, s javasolják, jó lenne létrehozni egy erdélyi Máltai Szeretetszolgálatot, és megkér, fogjak neki a munkának. Vállaltam. Az alapszabályzat megfogalmazása és több budapesti találkozó után felvettem a kapcsolatot a Németországi Máltai Segélyszolgálattal. Húsz személy kellett akkor egy szervezet megalakításához, körülnéztünk Erdélyben, így fedeztem fel, hogy Temesváron a Bárányi házaspár már elkezdett egy folyamatot, Kolozsváron a németországi máltaiak segítségével szintén elkezdődött a munka, amelyet Barla Zsuzsa irányított, még egy ilyen csírát fedeztünk fel Nagybányán.

Megbeszéltük, hogy akkor legyen ez egy egységes szolgálat. A megbeszélések azt eredményezték, hogy terjedjen ki az egész országra, legyen romániai, hisz nem csak erdélyi. Megállapodtunk: a székhely legyen Kolozsváron, mert ott már kialakult egy infrastruktúra is a kolozsvári Szent Mihály-plébánia segítségével, az ottani német iskola diákjai jó kapcsolatot ápoltak a máltaiakkal. A szolgálat létrejöttéhez szükség volt egy romániai lovagra is, egy akkor 90 éves máltai lovagot találtunk Párizsban, az ő égisze alatt alapítottuk meg a Romániai Máltai Szeretetszolgálatot. Rajtam kívül még három alapító tag van életben, többek között Csató Béla plébános. Az elképzelés az volt, hogy én leszek a főtitkára, de ragaszkodtam, hogy Sepsiszentgyörgyön maradok, így később lettem az elnöke, majd alkotmánybírói megválasztásomkor le kellett mondanom minden más tisztségemről, akkor lettem tiszteletbeli elnöke a szolgálatnak. Felvettek máltai lovagnak a szolgálat megalakulása után. Jó munkatársak voltak, Isten küldte emberek kerültek a szeretetszolgálat tevékenységéhez. Harminc év elteltével mondhatom, hogy például Sepsiszentgyörgyön generációk jöttek egymás után, akik építették, fejlesztették és továbbvitték a máltai keresztet.”

A máltai lovagrend vezérmondata mentén − „A hit védelme és a szegények szolgálata” – indult el és ezen a vonalon tevékenykedik továbbra is a szervezet. A működtető erő a hit – vallja Puskás Bálint.

A tagok nagy része hívő keresztény, az istenhit és az embertárs iránti szeretet kell éljen az emberben ahhoz, hogy végezni tudja ezt a tevékenységet.

A máltai lovagrend alkotmánya szerint a vezetők csak római katolikusok lehetnek, de tag bárki lehet felekezettől függetlenül, aki vállalja, hogy emberszeretetből tevékenykedik, mert ez sokszor nehéz dolog. Évente tartanak országos és helyi szintű lelkigyakorlatokat, ahová meghívnak lelkészeket, papokat, ahogy a tiszteletbeli elnök fogalmazott: „tartjuk a tagságban a lelket, a hitet, az egymás iránti szeretetet, mert ez az alapja. Mindenhol segítünk vallási felekezettől, etnikumtól függetlenül.”

A tiszteletbeli elnököt arról is kérdezték, hogyan alakult ki a munka a különböző csoportokkal: „Alakuláskor megkérdezték, hogy a német vagy a magyar vonalat követjük? Németországban általában fizetéses tevékenység van, Magyarországon kevésbé volt ez meghonosodva. Azt mondtam, nálunk sajátos tevékenység lesz, s ez a szereteten fog alapulni. Nem biztos, hogy csomagot viszünk, de mosolyt csalunk az emberek arcára. A Máltai Szeretetszolgálat nem egy csomagosztó automata, szeretetből szolgál ott, ahol kell. Például a sepsiszentgyörgyi kórházba járt egy kis csoport, akik olyan betegeket látogattak, akiknek nem voltak hozzátartozói. Vittünk azt, amire épp szükségük volt.

Volt egy néni, aki senkivel nem beszélt, az orvosokkal sem. Egy 5-6 éves kisfiú odament a nénihez, megfogta a kezét, és beszélt hozzá. Harmadik alkalommal már válaszolt a gyereknek, és ötödik alkalommal már nevetett a gyerekkel.

Ebből a történetből is látszik, nem csak azért vagyunk, hogy vigyünk egy darab kolbászt meg kenyeret, hanem azért, hogy az emberek életkedvét visszaadjuk, fenntartsuk. Az elejétől különböző csoportokat indítottunk. Volt, aki a gyerekekkel foglakozott, voltak az ifjak, volt egy szociális csoport, aki idős, egyedülálló emberekkel foglalkozott. Azon segítünk, akinek szüksége van rá.”

Az alapításról Puskás Bálint összefoglalta: „Kemény munka volt, teljesen önkéntes alapon végeztük.

Alig vártuk, hogy valamit tenni tudjunk az emberekért. Olyan csapat volt, hogy első volt a hit, s utána jött a többi.”

Ezzel a mottóval működik a világon több mint 900 éve minden máltai szervezet. „Azt gondolom, hogy ez a mottóválasztás nagyon szerencsés volt – fejtette ki Tischler Ferenc főtitkár –, hisz mai napig igazolja, hogy ezt a munkát nem lehet egyedül megtenni, ha megpróbálnánk, kiégnénk, nem lennénk hatékonyak. Nem igazi máltás munkát végeznénk, hanem egyszerűen csak segítenénk. Hit nélkül és Jézus segítsége nélkül ezeket a munkákat úgy elvégezni, ahogy kell, nem lehet. Mai napig is annyira aktuális, mint 900 évvel ezelőtt – mutatott rá a harmincéves romániai fiókszervezet vezetője.

A Romániai Máltai Szeretetszolgálatnak jelenleg 18 fiókszervezete van, több mint 1500 önkéntese és több mint 100 alkalmazottja. A kérdésünkre, hogy ekkora csapatot hogyan lehet összetartani, Tischler Ferenc így válaszolt: „Van egy lelkület, amit mi úgy nevezünk: »máltás vírus«. Mindaz, aki elkapta, vagy sikerült megérteni, mi is a Máltai Szeretetszolgálat, önmagából ad. Ha ezt a jóindulatot összetesszük, nem is olyan nehéz országosan koordinálni a jogi feladatokat.”

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria