A megújulás belülről kezdődik – Kovács Gergely érsek volt a máramarosszigeti búcsú szónoka

Az evangélium szavait idézve, amely szerint „a jó pásztor életét adja a juhokért”, a szónok elmondta, hogy mindez pontosan illik Borromeo Szent Károlyra. Az életét adta a nyájért, nem mint vértanú, hanem azáltal, ahogyan élt. A főpásztor úgy fogalmazott: „Szokatlanul nagy volt a munkaszeretete, és saját életében Krisztus keresztútját akarta megélni.”

Borromeo Szent Károly életét elsősorban a püspökök, papok elé állíthatjuk követendő példának. Hosszasan sorolhatnánk az Egyház megújítására irányuló törekvéseit, az erkölcsi és vallási megújulást célzó kezdeményezéseit. Állandóan látogatta egyházmegyéje közösségeit, hogy személyes jelenlétével, buzdításaival és példájával szüntesse meg a visszaéléseket, hogy papjait és a híveket a megújulás útján elindítsa és vezesse – fogalmazott Kovács Gergely. 

Azonban azt is kiemelte, hogy az Egyház megújulásán nemcsak a szent életű klerikusoknak kell fáradozni. Szent Pál szavaival: mi mindannyian egy testet alkotunk Krisztusban, ezért mindenkinek feladata és hivatása kell, hogy legyen állapotbeli kötelességeinek teljesítése:

A legegyszerűbb ölbe tett kézzel ülni és megállapítani, hogy nehéz, csúnya, rossz időket élünk… A keresztény ember tudja, hogy a bajok oka nem a külső körülményekben keresendő, hanem az emberi lélekben. Az embereknek kell megtérniük, hogy jóra forduljanak az idők.

Úgy, mint Szent Károly, aki elsősorban nem elemezni, kommentálni akarta a Szentírás szavait, hanem megélni.”

Prédikációjában a szónok emlékeztetett arra, hogy korunk és Borromeo Szent Károly kora között nagyon sok hasonlóságot lehet felfedezni. Szemlélve a századok történéseit, és látva a mai járványhelyzetet is, elmondható, hogy ahogy ma, akkor sem volt könnyű vallásos és egyházi életet élni. Borromeo Szent Károly a pestisjárvány alatt igyekezett a fertőzés veszélyét a legkisebbre csökkenteni, ami példa kell legyen számunkra is. Manapság is nagyon kell vigyáznunk egymásra, betartva a szükséges előírásokat. Bár a pestisjárvány nagyon megtépázta, az Egyház túlélte a járványt. Több mint négy és fél évszázad távlatából is követendő Szent Károly példája: bármilyen körülmény között megtenni mindent, amit lehet, ami hitünk és keresztény életünk táplálását jelenti.

„Borromeo Szent Károlyról méltán elmondhatjuk, hogy nyájának igazi jó pásztora volt. A megújulást nem másoktól várta, hanem elkezdte saját magán.

Életpéldája igazolja, hogy a megújulás nem kívülről jön, hanem belülről kezdődik. Szükség van a jó pásztorra, szükség van a jó nyájra. Legyünk mind jó pásztorok és jó nyáj”

– zárta prédikációját az érsek.

A szentmise végén Reszler Mihály főesperes, plébános házigazdaként köszöntötte a gyulafehérvári érseket, megköszönve neki azt, hogy vállalta nem kevés fáradtsággal járó útját és a szónoklatot. Egy virágkompozicióval emlékeztette őt arra, hogy a főegyházmegye is egy virágoskert, amelynek ápolásához és gondozásához sok kegyelmet kívánt és kérte a csíksomlyói Szűzanya segítségét.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Orosz Krisztofer Levente

Magyar Kurír