Az Eucharisztia és a kommunikáció volt a XXV. Egyetemi Pasztorációs Konferencia témája

A Budapest, Csíkszereda, Debrecen, Eger, Nagyvárad, Nyíregyháza, Szeged, Veszprém és a házigazda Kolozsvár felsőoktatási intézményeiben tanuló diákok lelkigondozását ellátó papok, szerzetesnővérek és pasztorációs munkatársak a kolozsvári Manréza Központban gyűltek össze. A program közös vacsorával, majd szentségimádással kezdődött, melyen a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség (KEL) egykori diákjai végeztek zenei szolgálatot. A szertartást oldott hangulatú beszámoló és bemutatkozó kör követte, mely során az egyetemi lelkészek ismertették munkájuk örömeit és nehézségeit.

Az idei konferencia témájában, mely az Eucharisztia és a kommunikáció volt, két szakember tartott előadást. Szász István Szilárd, aki teológiai tanulmányai mellett újságíró, doktori kutatásában pedig a „Facebook-jelenséggel” foglalkozik, a II. vatikáni zsinat Inter mirifica kezdetű dokumentumából kiindulva az algoritmusok által meghatározott és vezérelt (sőt, gyakran félrevezérelt) tömegkommunikációt mutatta be. Kiemelte, hogy míg a zsinati dokumentum arra buzdít, hogy mindaz, amit kommunikálni szeretnénk, legyen „mindig igaz, teljes, tisztességes és megfelelő”, addig korunk közösségi oldalainak veszélye a szemfényvesztés és a manipuláció. A kihívás és feladat abban áll, hogy legyünk éberek ezen modern eszközök (helyes) használatában.

Csiszár Klára missziókutató, aki többek között a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának oktatója, arról beszélt, hogy az Eucharisztia esély a modern világ számára. A lábmosás, mint a húsvéti események forráspontja, küldetése a mai Egyháznak is – Ferenc pápa példáján keresztül mindannyiunknak, és tudatában kell lennünk annak, hogy tetteink és az Eucharisztiában való átformálódásunk által megváltozik az egész világ. Egyházként feladatunk és lehetőségünk az eget lehozni a földre, azaz megtapasztaltatni az emberrel „Isten országának ízét”.

A két előadást követően a konferencia résztvevői megosztották egymással az elhangzottak nyomán megfogalmazódott érzéseiket, gondolataikat. Az ebédet követő városnéző sétán felkeresték a Házsongárdi temetőt, ahol Orbán László egyetemi lelkészre emlékeztek. A lelkipásztor 2008-ban egy nyári kiránduláson a Duna-delta torkolatánál adta életét az egyik bajba sodródott egyetemistáért, akinek mentésére vízbe ugrott. A megemlékezés nem az elmúlás szomorúságának, sokkal inkább az élet halál felett aratott győzelmének üzenetét hordozta.

Az óvárosban tett séta a Szent Mihály-templomban ért véget, ahol Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész mutatott be szentmisét a konferencián részt vevő lelkipásztorokkal együtt.

A konferencia résztvevői záródokumentumot fogalmaztak meg, amit minden egyetemi város főpásztorának elküldenek:

Naponta ünnepeljük az Eucharisztiát és kommunikálunk a ránk bízottakkal, látjuk, tapasztaljuk az ő mindennapi kommunikációjukat egymással. Megfogalmazódik bennünk: „Beszéljünk őszintén!” Törekedjünk hiteles kommunikációra az álhírek korában! Minél több technikai lehetőség tárul a mai ifjúság elé, annál szétesettebb a társadalmunk. Küzdünk az individualizmus, a manipulált egyéniségek tévútjaival. Hálózatainkban sok a szemfényvesztés, a belső, mentális fertőzöttség, ami tévútra vezeti még a keresztényeket is, pedig a helyes szűrés, a bölcs megkülönböztetés, a befolyásolás elleni küzdelem, a hazugságok kizárása visszahelyeznek minket az igazi valóság világába, ahol „az igazság szabaddá tesz minket” (Jn 8,32). Boldog embereknek boldog barátai vannak, igaz emberek közössége az igaz utat tárja a társadalom elé. Ez a hivatása a keresztény egyetemista-főiskolás közösségeknek.

A kommunikáció forrása számunkra az Eucharisztia, Jézus Krisztus testének és vérének a szentsége. Nagy kérdés az, vajon milyen esélye van az Eucharisztiának a mai világban. Az intuitív ember hajlik a jóra, a szépre, a szeretetre, a gyengédségre. Ennek tudatát kell erősítenünk a fiatalokban. Isten szeretete lehajlik hozzánk, táplál minket. Az Eucharisztia összetartozik a lábmosással, azaz az ajándék a feladattal, kötelességünkkel. Akkor éljük át igazán az Eucharisztia titkát, ha kimegyünk a világba, és mossuk egymás lábát, oszlatjuk a félelmet, erősítjük a reményt. A húsvéti Eucharisztia átmenet a halálból az életbe. Ez a szolgálat fűz közösségbe minket egymással, részesülünk Krisztus „átváltoztató” szeretetében. Az Eucharisztia így valóban a szeretet csodája a világ oltárán. Szeretnénk az Eucharisztia imádása, ünneplése során Krisztus arcát felragyogtatni és kommunikálni a világnak!

A jövőre megtartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve így szeretnénk kommunikációnkat tisztítani, józanítani, elmélyíteni. Ez az egyetemi lelkészségek közösségeinek a feladata, de annak biztos tudata is, hogy Isten velünk kommunikáló szeretete folytonosan kiárad a világra.

A házigazda KEL lelkésze, Takó István, aki csoportjával és a Renovabis támogatásával vállalta a konferencia megszervezését, a rendezvényre visszatekintve így fogalmazott: „A fényeshét méltóságát nem lehet emelni, de a XXV. Egyetemi Pasztorációs Konferencia mégis hozzátett valamit, legalább is nekünk.”

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír