Nemzetközi szimpóziummal ünnepelt a kolozsvári egyetem teológiai kara

A rendezvénybe bekapcsolódott Miguel Maury Buendía bukaresti apostoli nuncius, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Böcskei László nagyváradi, Schönberger Jenő szatmári és Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök, Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, a teológiai kar tanárai, egykori és jelenlegi diákjai, doktoranduszai.

A nyitónapon, pénteken a köszöntőbeszédeket követően díszelőadást tartott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, illetve Daniel David, a BBTE rektora.

Szombat délelőtt négy előadást hallgathattak meg az érdeklődők, majd délután a jubileumi ünnepség keretében a külön a doktoranduszok számára szervezett nemzetközi konferenciát Tamási Zsolt iskolaigazgató előadása nyitotta meg. Az előzetesen regisztrált résztvevők a Zoom felületén keresztül kapcsolódhattak be a konferenciába, ahol angol, román és magyar szinkrontolmácsok segítették a könnyebb megértést. A kar Facebook-oldalán a nagyközönség is élőben követhette az előadásokat.

A szimpózium megnyitóján, november 12-én, pénteken Daniel David, a BBTE rektora köszöntőjében kiemelte, hogy a teológia választ ad a mai társadalom és az emberek elvárásaira, igényeire, illetve kitért az egyedülálló sokszínűségre az egyetemen működő négy teológiai kar szoros együttműködését taglalva.

Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye főpásztora köszöntőjében kifejtette, büszkék arra, hogy az ország legnagyobb és legrégebbi akadémiai hagyománnyal rendelkező egyetemének alapköve egy egyházi nagykollégium. Meglátása szerint

az elmúlt 25 évet is a 440 éves periódus részeként kell szemlélni.

Miguel Maury Buendía pápai nuncius, a Vatikán romániai nagykövete köszöntőjében hangsúlyozta az egyetem különleges jellegét, amely a kultúra és a hit találkozóhelye, ahol a különböző felekezetek és vallási rítusok harmonikusan élnek együtt, és ahol a teológiai tanulmányok és kutatások szorgalmas végzése során csendben megvalósítják a „közösség és testvériség szimfóniáját”.

Soós Anna rektorhelyettes a BBTE magyar tagozata nevében köszöntötte a résztvevőket, és a megújulás szükségességét hangsúlyozta. A BBTE-n, és ezen belül a teológiai karon is szolgálatot végeznek, fogalmazott a rektorhelyettes: „Ez a szolgálat az idők jeleire való folyamatos figyelmet és a megújulás lelkületének követését teszi szükségessé”.

Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja köszöntőjében a budapesti és a kolozsvári teológiai karokat összekötő szálakra irányította a figyelmet. A két kar közötti együttműködés példáinak bemutatásán túl kiemelte, hogy a közös küldetés is összeköti az intézményeket: a teológia és a teológus mindig időszerű hivatása.

Vízi Elemér SJ, a jezsuita rend magyar rendtartományának provinciálisa köszöntőjében a rendalapító Loyolai Szent Ignác megtérésének 500. évfordulóját és szentté avatásának 400. évfordulóját is felidézte. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy

az évfordulók ünneplése elsősorban nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól.”

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a köszöntőket követő díszelőadását A teológia karok szerepe és jövője a 21. századi egyetemek világában címmel tartotta meg.

Értekezésében átfogó képet nyújtott a katolikus teológiai oktatás történetéről, a teológiai fakultások, hittudományi intézetek kialakulásáról, továbbá a különböző felekezetű hittudományi karokról. Előadása összegzéseként a bíboros kifejtette, hogy

mindent meg kell tennünk teológiai fakultásaink tudományos színvonalának megőrzéséért és emeléséért, mégpedig lehetőség szerint korunk tudományeszményének megfelelő módon.”

Daniel David, a BBTE rektora román nyelven megtartott díszelőadásában arra a kérdésre kereste a választ: Szüksége van a modern egyetemnek egy humántudományi platformra? A humanista három ismérvét különböztette meg előadásában: 1. a közjó előmozdításáért, a közösség javáért végzett munkát feltételez; 2. intellektuális felkészültséget igényel, amit racionalitás, kreativitás, reflexív és autoreflexív magatartás jellemez; 3. az embert és az értékeit helyezi a középpontba. Meglátása szerint ha egy egyetem humántudományi platformot szeretne, akkor nem elég az önmagában vett szakmaiság, fontos, hogy jó állampolgárokat is neveljen, ami egyben feltételezi a humanizmus leírásánál használt három feltételt.

Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a szombati nap első előadásában, miután röviden ismertette a Collegium Germanicum et Hungaricum alapítását és történetét, sorra vette a neves római kollégium erdélyi és partiumi kötődésű növendékeit, akik 1601 és 1700 között tanultak itt.

Gábor Csilla egyetemi tanár Bölcsészet és teológia között: hagyományok, távlatok és egy esettanulmány címmel tartotta meg előadását. A szakrális és az esztétikai szerves összetartozását tárgyalta eszmefuttatásában. A teológia és a bölcsészet metszéspontjából vett három hívószó köré építette gondolatmenetét: szépség, szentség, poézis.

Marton József emeritus egyetemi tanár, akinek fontos szerepe volt a kar létrejöttében is, bevezetőjében megadta az egész előadás alapgondolatát, miszerint Márton Áron „született pedagógus volt, nagy pedagógiai érzékkel rendelkezett, bár ezzel a képességével sohasem hivalkodott”.

Zamfir Korinna egyetemi tanár előadásában a korai egyház szolgálatait vizsgálta a szentírástudomány tükrében, alapul véve az 1Kor 12,5 verset, miszerint „a szolgálatok sokfélék, de az Úr ugyanaz”. Előadásában kitért a szolgálatok alakulására két jelentős egyháztani modell, a Krisztus teste, illetve az Isten háznépe metaforák függvényében. Ezenkívül külön tárgyalta a nők szolgálatát.

Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója előadása vezette fel szombaton, november 13-án délután a doktoranduszok számára meghirdetett nemzetközi konferenciát. Az Egyházi iskolák és felekezeti oktatás az erdélyi római katolikus egyházmegyében című előadásában az 1913-as zsinati döntések előzményeit és a két világháború között megváltozott helyzetet mutatta be.

Az iskolaigazgató előadását követően a doktoranduszok két szekcióban 19 előadást tartottak. Csiszár Klára habilitált egyetemi adjunktus a doktoranduszkonferencia lezárásakor elmondta, hogy az előadások kézirataiból konferenciakötetet terveznek megjelentetni.

A szombat délelőtti előadások végén Vik János, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékánja köszönetet mondott a résztvevőknek, amiért jelenlétükkel kifejezték, hogy a teológiai kar múltját, jelenét és jövőjét is szívükön viselik. Ugyanakkor háláját fejezte ki mindazoknak, akik részt vállaltak az intézmény létrehozásában, működtetésében, azoknak, akik az évek során részévé váltak a kar életének, akár tanárként, akár diákként, támogatóként vagy partnerintézmény tagjaként.

A RomKat.ro erdélyi katolikus hírportál részletes beszámolóját ITT olvashatják.

A három részben közvetített konferenciát ITT, ITT és ITT nézhetik vissza.

Szerző: Szász István Szilárd

Forrás és fotó: Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kar

Magyar Kurír