A programon Nagy Kriszta ferences szerzetesnővértől húsvétra hangoló foglalkozások megtervezéséhez és megvalósításához kaptak ötleteket a résztvevők: pedagógia és teológia szakos egyetemi hallgatók, valamint gyakorló pedagógusok, hitoktatók.
A képzés szervezői a járvány miatt bevezetett szigorú óvintézkedéseket betartva már a program előzetes tervezése során körültekintően jártak el: tág térben, a plébánia hittantermében zajlott a foglalkozás, kevés résztvevővel.
A képzésen jelen lévők lelkigyakorlatként élték meg a foglalkozásokat, amelyeken nagyböjti, húsvéti témákat tárgyaltak.
A pedagógusok, az oktatásra készülők az óvodáskorúaknak szánt hittantémák feldolgozási modelljeit is gyakorolták: e korosztály esetében a teológiai tanítás elmélyítése úgy érhető el, ha a lényeg felvillantása mellett annak személyessé tétele a hangsúlyos.
A Kett-módszer fő erénye, hogy a tudás mellett, amely az észre hat, a szívre és a kézre is számít, érzelmileg is megérint, valamint a gyakorlatok, a kreatív részvétel által élményszerű tudást ad a gyermekeknek.
* * *
A Kett-módszer Franz Kett német pedagógus nevéhez fűződő valláspedagógiai gyakorlat, 1998-tól értelemorientált, egységes pedagógiaként tartják számon. Franz Kett és munkatársai 1976-ban mutatták be az új módszert, azóta is fejlesztik, gazdagítják. A szerző a gyakorlatból, a gyerekekkel való foglalkozásokból, az általa tartott pedagógiai továbbképzések eredményeiből építi fel a rendszerét. Mi az ember és mivé kell válnia? Miben áll a beteljesülése? Franz Kett szerint az ember test–lélek–szellem egysége, állandóan fejlődik, és Istenben van abszolút értelem- és létalapja. Az emberképből levezetett alapelvek adják az irányvonalat a pedagógiai gyakorlat célkitűzései felé Franz Kett rendszerében.
Forrás: Romkat.ro/Bodó Márta
Fotók: Veres Stelian
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria