Erdő Péter bíboros Norvégiába látogatott

Külhoni – 2018. március 11., vasárnap | 21:15

Erdő Péter bíboros, prímás március 9–11. között Norvégia fővárosába, Oslóba látogatott, ahol a helyi magyar közösséggel és katolikus egyházi vezetőkkel találkozott.

Erdő Péter bíboros március 10-én, szombat délután az osloi Szent József-templomban szentmisét mutatott be a helyi magyar közösségnek. A szertartás keretében két gyermeknek kiszolgáltatta a keresztség szentségét. A szentmise után kötetlen agapéra került sor a közösség tagjaival, majd a főpásztor a magyar nagykövetség épületében találkozott Sikó Anna Mária nagykövettel.

A látogatás idején a bíboros Bernt Ivar Eidsvig oslói püspökkel és Pål Bratbakkal, a Szent Olaf székesegyház plébánosával is találkozott.

Norvégiában 2012. június 15-én lépett életbe a parlament által elfogadott alkotmánymódosítás, amely alapjaiban változtatta meg az egyház és az állam viszonyát. Az evangélikus vallás ennek értelmében szűnt meg, mint államvallás, az egyház ugyanakkor nagyobb belső önállóságot kapott, többek között maga nevezheti ki püspökeit és espereseit. A parlamenti szavazáson 161 képviselő egyetértett a döntéssel, három pedig ellene szavazott.

Az alkotmánymódosítással ötszáz éves hagyomány ér véget. A királyság és az egyház a reformáció idején lépett szoros kapcsolatba egymással, az 1814. évi norvég alkotmány pedig már előírta, hogy minden norvég polgár köteles a lutheránus államegyházhoz tartozni. A norvég egyház legfelsőbb vezetése korábban már több alkalommal kifejezte véleményét a változás szükségességéről. Az egyik legfontosabb cél volt, hogy a király, illetve a kormány kezéből egyházi kézbe kerüljön a püspökök és az esperesek kinevezésének hatásköre.

Az állam az akkori lépéstől függetlenül anyagilag továbbra is támogatja az egyházat, s a lelkészek ezután is közszolgálati alkalmazásban állnak. Az új szabályozás ugyanakkor eltörölte azt a kitételt, hogy a kormány minisztereinek legalább fele az egyházhoz tartozó legyen, s azóta az egyházügyi miniszternek sem kell, az egyház tagjának lenni. A királyi családra nézve azonban továbbra is elvárás, hogy az evangélikus egyházhoz tartozzon.

Norvégia több mint ötmillió lakosa közül több mint négymillióan tartoznak a norvég evangélikus egyházhoz. A katolikusok száma egyes becslések szerint százezer fő, túlnyomó részük bevándorló. Szent II. János Pál pápa 1989-es norvégiai látogatása óta folyamatosan nő a katolikus Egyház tagjainak a száma – írta korábban több katolikus hírügynökség.

Norvégiában, a többi észak-európai országhoz hasonlóan, nagy távolságokat kell megtenni a híveknek azért, hogy eljussanak plébániájukra. Ezért a szentmisére összesereglő emberek szívesen töltenek el egymással hosszabb időt a liturgiát követő kávézáson, beszélgetésen, katekizmuson.

Bár a katolikusok Norvégiában elenyésző kisebbséget jelentenek – számarányuk mindössze néhány százalék – társadalmi hatásuk mégis érzékelhető. Sok a katolikus iskola, a kolostor, valamint a Norvégiában növekvő számban munkát vállaló és letelepedő vendégmunkások integrációjában betöltött szerepük meghatározó jelentőségű – mondta korábban a kölni Domradio interjújában Bernt Ivar Eidsvig, Oslo püspöke.

Az oszlói megyéspüspök arról számolt be, hogy a bevándorlók szociális támogatása is feladat a katolikus Egyház számára, hiszen esetükben a szegényebb, rosszul kereső rétegekről van szó. Mindez nagy kihívások elé állítja az Egyházat. A plébániák sokrétű pasztorális kínálattal várják a különféle országokból, kultúrákból érkezett bevándorlókat. A legnagyobb számban Lengyelországból származó katolikusok igényt tartanak anyanyelvű szentmisére, de más nemzetiségűek is jelentkeztek ezzel a kéréssel. A püspök szerint a bevándorlók száma, így a katolikusoké is tovább növekszik az elkövetkező években, mivel a gazdasági növekedést felmutató Norvégiának szüksége van a munkaerőre. Reményteljes, hogy évente kettő-három papszentelés is van, így pasztorális oldalról felkészültek híveik számának emelkedésére.

Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria