Harminc éve működik a római Fraknói-villában a szentszéki magyar nagykövetség

Fraknói Vilmos 1843-ban született, egy zsidó származású katolizált orvos fiaként. A papi hivatást választotta, majd nagyváradi kanonokká, szekszárdi apáttá, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Ezt követően került Rómába, hogy elkezdje a magyar kutatómunka megszervezését a Vatikáni Titkos Levéltárban. Célja az volt, hogy miután XIII. Leó pápa 1881-ben megnyitotta a levéltár kapuit a kutatók számára, megszervezze a magyar vonatkozású anyag feltárását. Terve elnyerte a magyar főpásztorok támogatását, és a Szentszék is kedvezően fogadta a kezdeményezést.

E kutatómunka szinte azonnali gyümölcse volt az 1884 és 1891 között megjelent Vatikáni Magyar Okirattár nyolc kötete, több neves kutató – köztük Décsényi-Schönerr Gyula, Fejérpataky László és Óvári Lipót – munkájának köszönhetően.

A Vatikánban örömmel fogadták a magyar kutatókat, akik a források szerint még olyan belső termekbe is bejárást kaptak, ahová mások nem.

A vatikáni történeti kutatások ösztönözték Fraknói Vilmost arra, hogy egy történeti intézetet hozzon létre Rómában, ezzel is támogatva a kutatómunkához szükséges feltételeket. 1894-ben megalapította a római Magyar Történeti Intézetet. Ekkor már arbei választott püspök volt, és végleg Rómába költözött. Saját jövedelemeiből vásárolta meg a római telket és építtetett rajta egy kétszintes villát a magyar történészek számára.

Antonio Ventura római építész tervei alapján készült el a huszonkét helyiségből álló villa 1894-ben. A földszinten Fraknói lakása, az emeleten kétezer kötetes könyvtára kapott helyet, továbbá a kutatók számára alakítottak ki szobákat. A tudományos munka 1895-ben kezdődött meg a villában, ahol az első tíz évben mintegy húsz kutató fordulhatott meg. A római Magyar Történeti Intézet szakmai elismerését tükrözi, hogy 1904-ben Fraknói Vilmos püspök köszöntötte a trónra lépő X. Piusz pápát a római külföldi kutatók nevében.

1912-ben az intézet a magyar állam kezelésébe került, a tudományos irányítást a Magyar Tudományos Akadémia kapta meg. Később, a háború kitörése miatt nem érkeztek ösztöndíjasok Rómába, az épület üresen maradt; rövid ideig a Szentszékhez akkreditált császári és királyi követség, majd a semleges Spanyolország római követsége lett. 1918-ban az olasz állam lefoglalta, de 1922-ben újra magyar kézbe került.

Fraknói Vilmos püspök 1924-ben elhunyt, így már nem juthatott vissza római villájába, a tudományos munka azonban ismét beindult. A történeti intézet 1927-től a Falconieri Palotában folytatta működését.

A Fraknói-villa egy időre a magyar konzulátusnak adott helyet; 1991-től a Szentszéki Magyar Nagykövetség székhelye. Az elmúlt harminc évben Keresztes Sándor, Bratinka József, Tar Pál, Erdődy Gábor, Balassa János és Győriványi Gábor váltotta egymást a nagykövetség élén. Jelenleg Habsburg-Lotharingiai Eduárd képviseli Magyarországot a Szentszéknél.

A Fraknói-villát a Magyar Köztársaság II. János Pál pápa magyarországi látogatásának évében, 1991-ben újította fel a Szentszéki Magyar Nagykövetség számára.

A felújított épületet 1991. december 4-én adták át, Angelo Sodano szentszéki bíboros államtitkár és Keresztes Sándor szentszéki magyar nagykövet részvételével.

*

Papp László diplomata, a Szentszéki Magyar Nagykövetség első beosztottja másfél éve szolgálja és ápolja a szentszéki–magyar diplomáciai kapcsolatokat. A Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta: „A szentszéki nagykövetségre való érkezésem előtt is tudtam, hogy ez egy igen különleges állomáshely, ahol joggal mondható, hogy ezeréves kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, hiszen II. Szilveszter pápa ismerte el független keresztény királyságnak Magyarországot, ő alapította hazánk első érsekségét is.

A Vatikán tekintetében a világ egyik legrégebbi diplomáciai szolgálatáról beszélünk, sőt azt is mondhatjuk, hogy a legrégebbi, s emiatt a történelmi kapcsolatok jelentősége, mélysége a mindennapi munkában is érezhető.”

„Különleges körülmény, hogy a Fraknói Vilmos püspök által épített villa a szentszéki magyar diplomáciai kapcsolatokért felelős nagykövetség székhelyévé vált 1991-ben – mondta az interjúban a diplomata. – Fogadásaink, diplomáciai megbeszéléseink során sokszor hálával pillantok a püspökre, hogy ebben az épületben dolgozhatom, hiszen az ő személye és a villa különleges története hitelességet ad a diplomáciai munkánknak.

Az évforduló kapcsán szeretnénk elérni azt, hogy minél többen ismerjék meg Fraknói Vilmos püspök életművét, a nagykövetség épületének különleges történetét. Ebből az alkalomból készítettünk egy fotósorozatot, amelyet szeretnénk a magyar és a vatikáni nyilvánosság felé is bemutatni, hiszen ez egy olyan inspiráló történet, amit, reméljük, hogy minél többen meg fognak ismerni Magyarországon és a Vatikánban is.”

A Fraknói-villa Róma központjában, a történelmi belvároshoz közel található. Az épület nemcsak a követség székhelye, hanem a mindenkori nagykövet rezidenciája is. Élénk diplomáciai élet zajlik itt; a kulturális kapcsolatok építésére is sor kerül ezekben a szalonokban. Ebédek, fogadások és informális beszélgetések helyszíne is – ismertette Papp László.

A Fraknói-villáról, Fraknói Vilmos püspök életéről szóló összeállítás, illetve a beszélgetés teljes szövege ITT olvasható.

Forrás: Molnár Antal - Tóth Tamás A Falconieri-palota (Róma, 2016); Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír