Idén Vakcsina és Pálinka temette el a „gonosz telet” Csíkban

Farsang időszaka vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Néprajzkutatók számos érdekességeket gyűjtöttek, jegyeztek fel erről az időszakról. Például hogy a vízkeresztet követő első hétfőnek a hajdani neve regelő hétfő (dies lunae post trium regiem diem). Titokzatos képzetvilágát Dömötör Tekla kutatta, aki rámutatott: a megjelölés magába foglalta a lakomázás, nagy ivás, áldomás értelmét, ezen túlmenően a szerencsés évkezdésre, a termékenységet, a boldogságot biztosító szerencsekívánásokra is utal, mint Nyugat-Magyarországon a regölés.

Farsangbúcsúztatás Csíkmenaságon

Bálint Sándor azt jelzi: a vízkeresztet követő vasárnapok nevei az Érdy-kódexben így szerepelnek: első menyegzős, másod menyegzős, harmad menyegzős vasárnap, azaz ekkor az Egyház nem tiltja a menyegzőket, a pap a szószékről ilyenkor hirdette ki a házasulandókat. Az utolsó ezek sorában a farsangvasárnap, húshagyóvasárnap: a hamvazószerda előtti vasárnap.

Farsangbúcsúztatás Csíkcsobotfalván

Vidékenként változó a farsangvégi rituális téltemetés menetrendje és a hozzá kapcsolódó népszokások. A „gonosz telet” egy felöltöztetett szalmabábu (Illés) jelképezi, betegségét egy „orvos” állapítja meg. Amikor a tél kimúlik, siratják, búcsúztatják, majd az ünneplők „utolsó útjára” kísérik, végül egy erre kijelölt helyen elégetik a szalmabábut. A kíséret állatokat, ördögöket, furcsa figurákat megjelenítő jelmezekben, nagy csörömpöléssel vonul.

1990 óta a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség Hargita Megye Tanácsa védnöksége mellett minden évben más-más helyszínen szervezi meg a hagyományőrző csoportok farsangbúcsúztató seregszemléjét, mely során a megye összes néprajzi tájegysége képviselteti magát.

Idén azonban Csík vidékén a járványhelyzet miatt nem a hagyományos módon, együtt, hanem minden falu külön-külön ünnepelte és temette a farsangot.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Csúcs Mária

Magyar Kurír