Istennek ott is vannak megoldásai, ahol az ember rég nem lát semmit – Templomszentelés Újmosnicán

Több évtizeddel ezelőtt az újmosnicai római katolikus közösség egy család otthonában, magánházban gyűlt össze a vasárnapi szentmisékre.

Majd mintegy húsz esztendeig a helyi református templom ajtaja nyílt meg havonta a katolikus hívek előtt, és Gazdáné Mátyus Melinda, a református gyülekezet lelkésze mindig nagy szeretettel fogadta be a keresztény testvérközösséget.

Mindezek ellenére a katolikus hívekben egyre erősödött az elhatározás: saját templomot szeretnének. Aki pedig a cél eléréséhez az első lépéseket megtette, egy határozott, kitartó asszony, Lőrincz Irénke néni volt. Mint azt a templomszentelés előtt a helyszínre érkező főpásztornak elmondta, azzal a kéréssel fordult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy földterületet szeretnének a templom építéséhez.

És nem nyugodott addig, amíg nem kapott kedvező választ. Nem kérnek semmivel sem többet, csak azt, ami a katolikus vallású, adófizető helyi polgárokat (is) megilleti – érvelt. Végül teljesült a kívánságuk. Ezt követően a temesvár-gyárvárosi egyházközséghez tartozó újmosnicai közösség Kapor János plébánoshoz fordult, aki 2016. május 23-án megkapta a helyi polgármesteri hivataltól az építési engedélyt.

A kezdeti lépésekkel kapcsolatban a szentelési szertartás keretében a plébános elmondta: ma is a Schönstatt apostoli mozgalom megalapítójának, Joseph Kentenich atyának a gondolatai jutnak eszébe:

Ne add fel! Istennek még ott is vannak megoldásai, ahol az ember már rég nem lát semmit!”

Közelebb vitt a megoldáshoz Marossy Zoltán akkori Temes megyei alispán segítsége, aki a megyei tanácstól 60 ezer lejt eszközölt ki a templom építéséhez, amit ezúton is hálásan köszönünk – fogalmazott Kapor János plébános, akinek a jegyzékében még számos tétel sorakozott: az évi hozzájárulásból, a házszentelésekből és a közösség adományaiból befolyt összeget jelentősen kiegészítette Románia kormányának vallásügyi államtitkársága, több cég és az újmosnicai polgármesteri hivatal anyagi támogatása, valamint a németországi lauf-sasbachtali egyházközség segítőkész tagja, Gerhard Brock által összegyűjtött pénzadomány.

A templomot König Ferenc temesvári építész tervei alapján a magyarmedvesi székhelyű Roxinov Construct SRL építette; a védőszentet, Szent Gellértet ábrázoló színes ólomüveg oltárkép a marosvásárhelyi Vitral Art Kft. műhelyében készült; a homlokzati toronyban lakó harang az innsbrucki (Ausztria) Grassmayr öntödéből, az orgona pedig a magyarországi Viscount Kft.-től származik. Az oltárt az ugyancsak magyarországi, kiskunfélegyházi Bozóki Design Kft. készítette.

A templom berendezése, vagyis a tabernákulum, a padok, a szobrok és a keresztúti stációk a németországi erlenbadi ferences kolostor házfőnöke, Rita Eble nővér jóvoltából kerültek Újmosnicára.

Augusztus utolsó vasárnapján székek és padok sorakoztak katonás rendben, a koronavírus-járvány megfékezését célzó hatályos rendelkezések értelmében egymástól megfelelő biztonsági távolságra a templom előtti frissen nyírt, zöldellő pázsiton. A sors furcsa fintora, hogy azok közül, akik oly sokat fáradoztak céljuk megvalósításán, végül csak korlátozott számban vehettek részt a templomhajóban celebrált szentelési szertartáson, az egybegyűltek jelentős többsége hangszórók segítségével kapcsolódhatott be a szentmisébe.

Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi – fogalmazott szentbeszédének kezdetén a főcelebráns, Pál József Csaba megyéspüspök, majd kifejtette: nem csupán azért kiemelkedő ez az ünnep, mert a ’89-es változásokat követően a temesvári egyházmegyében ez már a második újonnan épült templom, hanem azért is, mert a Szent István által 1030-ban alapított csanádi egyházmegye első főpásztorát, az újmosnicai templom védőszentjét, Szent Gellértet 990 évvel ezelőtt szentelték püspökké.

A szentmise végén a főpásztor méltatta Kapor János plébános eddigi szolgálatát, és Szent Gellért-emlékéremmel köszönte meg a temesvár-gyárvárosi egyházközség lelkipásztoraként kifejtett tevékenységét. A közösség ünnepében és örömében osztozott több egyházmegyés lelkipásztor, Gazda István és Gazdáné Mátyus Melinda református lelkész házaspár, akik a katolikus közösség erősítését is a szívükön viselték, és sokan mások.

A szentmisét követően az újmosnicai református gyülekezet férfikara a templom előtti téren énekkel köszöntötte az ünneplő katolikus testvérközösséget. Végezetül a jelenlévők agapén vettek részt.

Egy templom felépítése megerősíti az együvé tartozás érzését a közösségben. Az újmosnicai Szent Gellért-templom bizonyítéka annak, hogyan segíthetik különböző vallású és anyanyelvű emberek egy közösség álmának megvalósulását, és ily módon hogyan válik egy templom építése megtartó erővé. Mert templomot egyetlen közösség tagjai sem csupán önmaguknak építenek.

Az írás teljes terjedelmében ITT olvasható.

Szöveg: Sipos Enikő/Gerhardus.ro

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír