Kiállítás nyílt Gyulafehérváron a legmagyarabb római templomról

Külhoni – 2024. július 2., kedd | 9:54

Az erdélyi származású, Rómában elhunyt Lászai János apostoli gyóntató halálának tavaly nyáron volt az 500. évfordulója. A megemlékezés keretében a gyulafehérvári székesegyházban kiállítást szerveztek a Lászai sírjának is helyet adó római Santo Stefano Rotondo-templom ábrázolásairól. A Németh László Imre gyűjteményéből válogató tárlat június 28. és szeptember 28. között tekinthető meg.

A kiállítást június 28-án délután nyitották meg a gyulafehérvári székesegyházban, a megnyitón Hegedüs Enikő művészettörténész, Kovács Gergely érsek és Németh László Imre szólt a résztvevőkhöz.

Németh László Imre korábban a Pápai Magyar Intézet rektora és az olaszországi magyarok lelkipásztora volt, az ő gyűjteményéből származó metszeteken keresztül fedezhetők fel a római Santo Stefano Rotondo-templom gazdag magyar emlékei.

A templom 16–19. századi ábrázolásairól több mint 150 metszetkép található Németh László Imre magángyűjteményében, amelyeket Olaszországban (Rómában, Bolognában, Milánóban és Torinóban) vásárolt. A templom belsejét ábrázoló legrégebbi rajzot Firenzében az Uffizi képtárban őrzik. Az erről készült másolat is látható a kiállításon.

A metszetek különböző eljárással készültek. Az ábrázolásokat ismert – Giuseppe Vasi (1710–1782), Giovanni Battista Piranesi (1720–1778) – és kevésbé ismert mesterek készítették. A tárlaton látható egy metszetábrázolásokat tartalmazó 1766-os kiadvány is, amely a Santo Stefano Rotondo híres vértanú-freskóciklusát foglalja magában.

A templom külső és belső ábrázolásait a Rotondo környezetének jellegzetes képei egészítik ki. Olyan metszetek is láthatók, amelyeken a Rotondo feltételezett ókori előzményeit ábrázolták, vagy a feliratban szerepelnek az ókori templom nevei is. A metszetek mellett a fényképek lehetővé teszik a templom egykori és mai állapotának összehasonlítását. A gyűjteményt bemutató kötet Budapesten, a Szent István Társulat kiadásában 2022-ben jelent meg (Németh László Imre: Magyar emlékek római temploma. A Santo Stefano Rotondo ábrázolásai).

A Santo Stefano Rotondo a magyar emlékekben leggazdagabb templom Rómában. A Celius dombon álló épület a késő ókor egyik utolsó, különleges alkotása. A kör alakú templom feltételezett ókori előzménye Claudius vagy Faunus temploma volt. 468–483 között a Rotondót Simplicius pápa (468–483) szentelte fel Szent István diakónus, első keresztény vértanú tiszteletére (a Liber Pontificalis alapján).

1453-ban V. Miklós pápa (1447–1455) a magyar pálos rendre bízta. 1579-ben XIII. Gergely pápa (1572–1585) itt alapította meg a Collegium Hungaricumot, későbbi nevén a Collegium Germanicum et Hungaricumot. 1778-ban a Collegium a Remete Szent Pál-kápolnát átalakította Szent István király tiszteletére (1776-ban ugyanis lebontották a Szent Péter-bazilika közelében álló magyar kápolnát).

1946–1975 között a templom Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek (1892–1975) címtemploma volt.

Lászai (Lazai, Lazó, Lazonynus, Lazinus) János (1448–1523) gyulafehérvári kanonok, telegdi főesperes a gyulafehérvári székesegyház északi bejáratának előcsarnokát reneszánsz kápolnává alakíttatta. Az 1500-as szentévben Rómába, majd a Szentföldre zarándokolt, Kairóban veszélybe keveredett, elfogták, szabadulásakor fogadalmat tett, ezt a gyulafehérvári kápolna építésével váltotta valóra. Ez az Alpoktól északra eső területek második reneszánsz stílusú kápolnája, a hívő lelkek tiszteletére szentelve. A kápolna boltozatának zárókövein Lászai János kanonok és Geréb László erdélyi püspök, valamint Barlabási Lénárd erdélyi alvajda címerei jelennek meg. A reneszánsz belső kapu oromzatán az építtető kanonok alakja is felismerhető, amint a Szűzanya és a gyermek Jézus előtt térdel.

Az észak-olaszországi quattrocento stílusában átalakított külső homlokzaton az építtető disztichonos feliratai, valamint címerek láthatók: a kápolnaalapító elöljáróinak és jótevőinek; Mátyás és II. Ulászló király, II. Gyula és X. Leó pápa, Bakócz Tamás esztergomi érsek, Geréb László, Bacskay Miklós és Perényi Ferenc erdélyi püspökök, Perényi Imre nádor, Szapolyai János erdélyi vajda, Barlabási Lénárd erdélyi alvajda, valamint humanista barátai és rokonai; Barlabási János kanonok, Wolphard Adorján, Budai Udalrik, Sánkfalvi Antal nyitrai püspök címerei. A kápolna igényes külső díszítését a klasszikus mitológia és a Biblia alakjai, valamint a magyar szent királyokat ábrázoló domborművek adják.

Lászai 1517-től mint apostoli gyóntató élt Rómában, míg 1523. augusztus 17-én a pestisjárvány áldozata lett. Sírja a Santo Stefano Rotondo templomban, a főoltár előtt áll. Római sírkövének másolatát Luigi Cicutti szorgalmazására 1999-ben a gyulafehérvári székesegyházban, a Lászai-kápolnában helyezték el. A sírkő felirata: IO(HANNES) – LAZO ARCH / IDI(ACONUS) – TRANSIL(VANUS) – / PANNO(NIUS) – PENIT(ENTIARIUS) / AP(OSTOLICUS) – DVM / ANN(UM) AGERET / LXXV – OBIIT – XVII AVG(USTI) – M – D – XXIII – Magyar fordításban: Lászai János erdélyi főesperes, magyar apostoli penitenciárius 75 évet élt, meghalt 1523. augusztus 17-én. A sírvers: NATVM Q(UOD) GELIDVM VIDES / AD ISTRV(M) / ROMANA TEGIER VIATOR VRNA / NON MIRABERE SI EXTIMABIS ILLUD / Q(UOD) ROMA EST PATRIA OMNIUM / FVUITQ(UE) Magyar fordításban: Ki jeges Dunánál jött világra, / Látod, utas: római sír takarja. Nincs, min csodálkozz, ha arra gondolsz: / Róma volt és marad mindnyájunk hazája.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Kováts Álmos/SIS; Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

A Santo Stefano RotondoA Santo Stefano RotondoLászai János sírja RómábanJászai László sírjának másolata Gyulafehérváron