Kolozsvári alleluja – Nagy sikerrel adták elő Händel Messiását a Szent Mihály-templomban

Külhoni – 2018. július 9., hétfő | 10:47

Július 5-én este Händel „Messiás” című oratóriumát adta elő a kolozsvári Szent Cecília kórus és zenekar a németországi Hittfeld vegyeskarának közreműködésével a kolozsvári Szent Mihály-templomban.

Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriuma a koncerttermekben is közönségvonzó csemege, még akkor is, ha – ahogy Veres Stelian plébániai kormányzó jelezte bevezetőjében – igazi megértéséhez, átéléséhez élő hit szükséges. A zeneművet 1742-ben, amikor először mutatták be Dublinban, jótékonysági célra szánták, egy árvaház javára – 2018. július 5-én szintén jótékonysági célra, a kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálásához szükséges önrész gyűjtésére ajánlották fel a muzsikusok, a németországi Hittfeld vegyeskara és a Szent Mihály-templom Szent Cecíliáról elnevezett kórusa és zenekara.

Potyó István, a Szent Cecília kórus és zenekar karnagya így vallott a hatalmas vállalkozásról: „Az öröm és hála kifejezése: Alleluja… Meghatározó időszaknak néznek elébe mindazok, akik a Kolozsvár főterén tündöklő Szent Mihály-templomhoz kötődést éreznek. A jó pár évvel ezelőtt elültetett búzamag szárba szökkent, és elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor az ötlettől a tervezésig, az elbíráláson, korrigálásokon túl, a támogatás elnyerésével és a kivitelező kiválasztása által elkezdődhet a templom restaurálása, egyszóval: Alleluja. Mi más lenne alkalmasabb e történelmi pillanat megünneplésére, mint megszólaltatni az ünnepi koncertek legmagasztosabb kompozícióját, fenséges nyitányával, fergeteges drámai áriáival, magával ragadó kórusrészeivel: Händel Messiás oratóriumát.”

És valóban, Händel oratóriuma Haydn Teremtése mellett (amit a két kórus és zenekar szintén megszólaltatott) a műfaj királynője: a Messiás történetét mondja el teljes mértékben bibliai szövegekre építve. A szöveget Charles Jennens angol költő állította össze, a kizárólag bibliai szövegre épülő darab ötlete vélhetően tőle ered. A mű három fő részből áll, az elsőben a Krisztus előtti időket festi meg, majd a Megváltó születésének jó hírét, a második a szenvedéstörténetet jeleníti meg, a harmadik részt a megváltás eseménye és élménye tölti meg emelkedettséggel és transzcendens örömmel.

A Messiás, bár teljesen bibliai, ó- és újszövetségi szövegrészekből áll, nem Jézus Krisztus földi életének története, nem liturgikus jellegű darab. Sokkal inkább egyfajta elmélkedésre, meditációra késztető zenemű, amely a megváltás történetén elmélkedik emberi és transzcendens szemszögből. Az első részre jellemző a vidámság, az öröm, hiszen a megváltás előzményeit, előkészítését, majd a születéstörténetet jeleníti meg, és a jó és hű pásztor szelíd uralmát. A második, komorabb rész a szenvedés főelemeit mutatja be, érdekes módon nem a megkorbácsolás, keresztre feszítés, kereszthalál, azaz a passió klasszikus mozzanatait, inkább a magára hagyottság, elárultatottság megélésének tapasztalatát helyezi előtérbe, ezzel nagyon megérinti minden hallgató lelkét, hiszen ki az, aki ilyet nem élt át?! A második rész azonban a diadalmas Halleluja kórussal zárul, jelezve, hogy a megaláztatás, még a halál sem végleges, nem az utolsó szó. A harmadik rész a hitvallással kezdődik: Tudom, hogy megváltóm él – szól a szoprán hangján, majd többek között a Jelenések könyvéből vett szövegrészek segítségével a megdicsőülés és a transzcendens végső uralma, Isten mindenek felettisége, az ezen való öröm szólal meg és tölti el a hallgatót is. Händel zenéje, az oraótrium szövege a szeretetet, a szegények felemelését és a békét hirdeti elsősorban.

A kolozsvári hangverseny előtt Veres Stelian plébániai kormányzó magyarul, románul és németül köszöntötte a templomot megtöltő hallgatóságot, ismertette röviden a zeneművet, majd előre megköszönte az adományokat, amelyeket teljes egészében a most már ténylegesen induló munkálatokra fordít a plébánia.

Ezt követően csendült fel a mű a két kórus, a Szent Cecília-zenekar előadásában, a négy kiváló szólistával: Gebe-Fügi Renáta szopránnal, Molnár Mária alttal, Gheorghe Vlad basszussal és Ádám Máriusz tenorral, vezényelt Potyó István.

Szöveg: Bodó Márta/Romkat.ro

Fotó: Trif Erika

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria