Kucsera Ferenc, a vértanú pap visszatért a bécsi Pázmáneumba

Külhoni – 2020. március 11., szerda | 14:17

A Pázmáneum egykori kispapja, Kucsera Ferenc emlékére készített, Tekintetek című filmet vetítették a bécsi Collegium Pazmanianum dísztermében március 7-én, szombaton az előesti szentmise után. Az alkotás a tavalyi római Mirabile Dictu nemzetközi katolikus filmfesztiválon a legjobb rendezésnek járó Ezüst hal díjat nyerte el.

A szentendrei katolikus közösség évek óta megemlékezik Kucsera Ferencről, a mártírhalált szenvedett káplánról halálának évfordulóján szentmisével és a pap emlékét a Duna-parton őrző kereszthez vezető körmenettel. Saját szentjükként tekintenek rá. Blanckenstein György, Szentendre plébánosa 2019-ben emlékévet hirdetett Kucsera Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából. Ekkor született meg a gondolat, hogy egy dokumentumfilmmel mutassák be a káplán önfeláldozó életét. A dokumentumfilm helyett végül játékfilm készült Tekintetek címmel, amely a fiatal pap életének utolsó napját mutatja be.

A lévai születésű Kucsera Ferenc már gimnazistaként papnak készült. Kimagasló tanulmányi eredményei és szorgalma miatt a bécsi Pázmáneum szemináriumába került. Az intézet kápolnájában szentelték pappá 1915 júniusában. 1917-ben Bécsben doktorált. Szentelése után Szentendrére került, ahol Kada Mihály plébános mellett a kápláni feladatokat látta el. A helyi katolikus közösség hamar megszerette, lelkipásztori feladatait nagy elhivatottsággal végezte. A város nem katolikus lakói előtt is köztiszteletben állott.

Szentendrei tartózkodása kezdetétől fogva aktívan részt vett a Szentendrei Néplap szerkesztésében. Ő maga is írt cikkeket, amelyekben az országban egyre terjedő ateista-materialista, egyház- és vallásellenes mozgalmak elutasítására biztatta híveit, s igyekezett őket a hitellenes támadásoktól megvédeni.

Az 1919. március 21-én, Budapesten kikiáltott Tanácsköztársaság törvénytelen eljárásai ellen óriási tömeg gyűlt össze Szentendre főterén június 24-én és a tervek szerint megadták a jelet: félreverték a harangokat. Másnap terrorkülönítmény érkezett a városba Budapestről az ellenforradalom leverésére. A kommunisták szemében Kucsera újságszerkesztői munkája miatt különösen is veszélyes ellenforradalmárnak számított, ezért elfogták és vallatni kezdték. A Weresmarthy-villa pincéjében kínozták, félholtra verték, ám hiába: a mindössze huszonhét éves pap nem adott választ arra, hogy ki húzta meg a harangot. Kihallgatói úgy döntöttek, hogy kivégzik: a Duna-parthoz kísérték, s ott agyonlőtték.

Ezt a filmet tekinthették meg az érdeklődők a Pázmáneumban. A filmvetítést követően Varga János rektor beszélgetett a film készítőivel, ötletadóival: Blanckenstein György plébánossal, Balogh Ernővel, a film rendezőjével és Selmeczi András cserkésszel, aki a Kucsera Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából létrehozott honlap, a kucsera100.com szerkesztője.

Balogh Ernő elmesélte, hogy a film forgatása közben döntötte el, hogy nevezni fogja művét a Mirabile Dictu filmfesztiválra, arról azonban álmodni sem mert, hogy a beérkezett 1600 film közül épp a Tekintetek fogja elnyerni a legjobb filmnek járó díjat. Katartikus élmény volt átvennie Rómában az Ezüst hal díjat. Blanckenstein György szerint itt többről van szó, mint egy film sikere. „A boldoggá avatás folyamatában ez egy égi jel.” Azzal, hogy Kucsera Ferenc atya nem árulta el a harangozó nevét, egy nyolcgyermekes édesapa helyett vállalta a halált. Ez nem politikai vértanúság, hanem a felebaráti szeretet legméltóbb kifejezése. Erről beszél Jézus is, amikor azt mondja: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)

A film készítését óriási kutatómunka előzte meg, amelyben hatalmas részt vállalt Selmeczi András és felesége, akik levéltárról levéltárra jártak, felkerestek minden olyan helyszínt, ahol Kucsera Ferenc megfordult, s a fellelt iratok és adatok segítségével a lehető legpontosabban rekonstruálták az eseményeket. Ennek a munkának a gyümölcse a kucsera100.com honlap, amelyen nemcsak Kucsera Ferenc életrajzát olvashatjuk el, hanem számos eredeti iratot (bizonyítványt, újságcikket, jelentést, naplórészleteket, fényképeket) is találunk.

Erdő Péter bíboros is támogatását fejezte ki: szorgalmazza a boldoggá avatást.

A munka pedig nem állt meg: jelenleg az eredetileg tervezett dokumentumfilm forgatásával foglalkozik az összeszokott stáb. A pázmáneumbeli vetítéshez kapcsolódóan elkészíthették azokat a részeket, amelyek Kucsera Ferenc szemináriumi éveinek a helyszínét, valamint kevés, de megmaradt dokumentumait mutatják be.

Szöveg és fotó: Gál Anna Gertrúd, a Kőrösi Csoma Program ösztöndíjasa

Magyar Kurír

#kanonizáció #kitüntetések #művészet #papi hivatás #vértanúság

Kapcsolódó fotógaléria