Magyarok Nagyasszonya-búcsút ünnepeltek a felvidéki Máriavölgyben

Külhoni – 2017. október 14., szombat | 18:20

Idén is megünnepelték a Magyarok Nagyasszonya-búcsút a Felvidék egyik legrégebbi kegyhelyén, a Pozsony melletti Máriavölgyben. Az október 7-i búcsúi szentmise főcelebránsa Fazakas Márton csornai premontrei apát volt.

A máriavölgyi magyar búcsút régebben szeptember 8-a, Mária születésnapja körül tartották, azonban néhány éve már Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez, vagyis október 8-ához kötődik a főbúcsú. Az ünnepre zarándokok százai látogatnak Máriavölgybe – Csallóköztől Mátyusföldön, Zoboralján át egészen a Garam és az Ipoly mentéig. A zarándokok nemcsak a búcsúi szentmisét látogatják, hanem keresztúton is részt vesznek, melynek stációi a Mária-barlang fölött épültek.

Ebben az évben is közel ezer, a Felvidék és Magyarország különböző tájairól érkezett hívő imádkozott együtt a felvidéki magyar katolikusok hetilapja, a Remény által szervezett búcsún. Az ünnepre gyalogos zarándokcsoport is érkezett a Csallóköz kegyhelyéről, Bacsfáról: a tizennégy hívő három napi gyaloglás után ért célba. 

A szentmise főcelebránsát Herdics György apát, a Remény hetilap főszerkesztője üdvözölte. Visszaemlékezett 1995-re, amikor hosszú szünet után újra megszervezték a máriavölgyi magyar zarándoklatot, kezdetben pünkösd idején, néhány tucat hívő részvételével.

Amióta a Magyarok Nagyasszonya napjához, október 8-ához legközelebb eső szombaton szervezik a búcsút, több száz – voltak évek, amikor ezernél is több – hívő vette birtokba az ősi zarándokhelyet, hogy magyarul imádkozzanak – mondta el Herdics György.

Fazakas Zoltán Márton csornai apát homíliájában kifejtette, hogy erdélyi származásánál fogva átérzi a felvidéki magyar hívek helyzetét. A sorsközösséget Márton Áron erdélyi püspök és Esterházy János felvidéki politikus önfeláldozása és mártírhalála közti párhuzammal érzékeltette. Örömét fejezte ki, hogy az egyik legrégebbi kegyhely, Máriavölgy és Csíksomlyó közt imáinkkal hidat alkotunk. Prédikációjában a magyar nemzet megpróbáltatásaira, az Európa sorsát nehezítő kihívásokra, a spanyol és katalán katolikus hívők közti feszült helyzetre is utalt, hangsúlyozva, hogy a gyökereinkhez, hitünkhöz való ragaszkodás tarthat meg bennünket.

„Máriavölgy, vagy más néven Máriatal, Marienthal ősrégi kegyhely a Kis-Kárpátok délnyugati nyúlványai, erdővel borított bércek között” – írja Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom Búcsújárók könyve című művében. A völgyben folyik a közkedvelt Mária-patak, a Szűzanya patakja. A forrásnak gyógyító hatást tulajdonítanak, hosszú sorok kígyóznak előtte, különösen zarándoklatok alkalmával.

A kegyhely eredete II. András királyig nyúlik vissza. Ezidőtájt lakott itt egy remete, aki az erdei garázdálkodók rablásai miatt menekülni kényszerült. A Szűzanya szobrát a kútba rejtette. A remetekunyhóban egy erdei rabló és asszonya telepedett le. Gyermekük torzszülötten jött a világra. Imádságukra megjelent a Szűzanya, és a gyermeknek a kút vizében való megmosására biztatta őket. A gyermek meggyógyult. A rabló megpillantotta a kút fenekén lévő Mária-szobrot, kiemelte, és egy kis kápolnát készített neki.

Megkezdődtek a zarándoklatok. Nagy Lajos király is ellátogatott a kegyhelyre, amelyet a pálos szerzeteseknek adományozott 1377-ben; templomot és kolostort építtetett itt. A pálos hagyomány és folytonosság megmaradt, ma lengyel pálosok látják el a szolgálatot. 1642-től haláláig, 1666-ig a Mária-tisztelő Lippay György esztergomi hercegprímás minden évben gyalog zarándokolt el Pozsonyból Máriavölgybe.

Forrás: Felvidék.ma

Fotó: Duray Rezső/Felvidék.ma

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria