Máriaradna: Ötszáz év a Szűzanya oltalmában

Külhoni – 2020. május 5., kedd | 13:35

A temesvári egyházmegye egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye az évente több tízezer zarándokot fogadó Máriaradna. Ötszáz évvel ezelőtt épült fel itt az első kápolna. Az évforduló megünneplését megnehezítik a járvány okozta korlátozások. Erről és a radnai kolostorban található múzeumról kérdezte Fábián Róbert Cădărean Ioan segédlelkészt. Az interjút – a Romkat.ro nyomán – szerkesztve közöljük.

„A temesvári egyházmegyében létezik egy templom, amelyet a Szűzanya tiszteletére szenteltek, és amelyet a nép máriaradnai templomként ismer… (Szent II. János Pál pápa)” – fogad minket az idézet, ha ellátogatunk a kegyhely honlapjára.

– Máriaradna idén ünnepli első temploma megépülésének 500. évfordulóját. Mit jelent ez a zarándokhely a temesvári egyházmegye hívei számára, akik rendszeresen el szoktak ide zarándokolni?

– A helyi hagyomány, a Nemorosa opacitas relucens seu genuina historia sacratissimae imaginis Beatae Virginis Matris Gratiarum quae in Sacra Radnensi Ædicula… colitur címet viselő történeti forrásra alapozva bemutatja a Mária-kegyhely történetét, kialakulását, azét a helyét, amelyet ma Európa-szerte Máriaradna néven ismerünk. E (…) nyomtatványban, mely 1756-ban jelent meg, arról olvashatunk, hogy a kis templomot „sumptibus cujusdam devotae, piaeque Catholicae viduae circa annum Christi 1520” (azaz egy hívő és ájtatos katolikus özvegy költségén építettek Krisztus 1520. esztendeje körül). A templomépítés évét, 1520-at mint történelmileg igazolt tényt szokták elfogadni a térség vallásos életének a kezdeteire vonatkozóan, a dátum ugyanakkor fontos vonatkoztatási pont marad Máriaradna számára is. Ezért Andreas Reinholz kanonok, máriaradnai plébános kezdeményezésére és Pál József Csaba temesvári megyéspüspök buzdítására és jóváhagyásával 2020 jubileumi év Máriaradnán.

A kápolna, melynek építéséről a történeti források beszélnek, s mely egy bizonyos özvegy támogatásával épült, a Maros jobb oldalán, a radnai szőlősben bizonyára azt a célt szolgálta, hogy Isten áldását és segítségét kérjék a szőlőben végzett munkákra. Elterjedt, megszokott tény, hogy régebben a szőlősökben, dombokon ilyen kápolnákat építettek. 1551-ben viszont, Lippa török kézre kerülését követően a Maros bal oldaláról sok városlakó, a papokkal és a ferences testvérekkel (a barátok már 1325-1327-től le voltak telepedve Lippán) együtt a mai Radna területére menekült. Az akkori kicsiny kápolna, melyet ötszáz éve építettek, bővítésre, tatarozásra szorult több alkalommal is (1681, 1723, 1757 ennek legfontosabb dátumai). A bánsági hívek számára, de Délkelet-Európa számára is a radnai Mária-kegyhely Isten különleges adománya,

égi édesanyánknak, a minden adományok Anyjának a jelenléte érezhető itt. Számunkra itt látszanak valóra válni a Megváltó szavai, amikor Szent János apostol gondjaira bízta Isten anyját. Ezért itt mi a Szűzanyát szemléljük, aki Fia trónjánál közbenjár értünk.

Több évszázada kicsik és nagyok, szegények és gazdagok, más-más nyelvű és más nemzetekhez tartozók zarándokolnak ide azért, hogy Isten segítségét és bocsánatát kérjék. Isten válasza nem váratott sokat magára, ezt igazolja az a számos imameghallgatás, csoda, amely itt történt.

– Öt éve a radnai kolostorban helyet kapott egy múzeum is. Mit tudhatunk róla, és mi e múzeum szerepe Máriaradna és a temesvári egyházmegye életében?

– 2015 óta a kolostor nyugati szárnyában a zarándokhelyhez kapcsolódó múzeum működik. (...) koncepcióját és berendezését Martin Roos nyugalmazott megyéspüspök álmodta (...). A temesvári egyházmegye muzeális gyűjteményeként működik, így nem tartozik a világi kulturális intézmények joghatósága alá. Az épületegyüttes három emeletén található, (...) tudományos igénnyel berendezett múzeum. Számos adat és információ található itt, muzeális tárgyak és dokumentumok vannak 130 kiállítási szekrényben. A földszint a ferences rend máriaradnai letelepedéséről, a kezdetekről szól, ugyanis a ferencesek itt több mint hét évszázadig jelen voltak, több kolostorban és rendházban, az egész temesvári egyházmegye területén, Lippa városában és az egykori Radnán is. A második emelet bemutatja az első kápolna építésének történetét, egészen addig, míg 1992-ben a templom basilica minor rangot kapott. Nem hiányoznak a csodatevő kegyképről szóló adatok sem, a radnai kegytemplomban történt imameghallgatások dokumentumai, adatok eseményekről és zarándoklatokról.

A harmadik emelet a máriaradnai rendház történetét eleveníti fel, a rendházat ugyanis több mint száz esztendeig építették; de találunk itt adatokat a kolostori életről, az oktatásról, a plébánia történetéről. (...) megismerhetjük a kegytemplom közelében található, a dombon elhelyezkedő keresztút történetét, de megtekinthetjük a különböző liturgikus ruhákat, (...) kincstári kellékeket (...). A múzeum általában – hétfő kivételével – mindennap látogatható, a látogatás több mint másfél órát vesz igénybe. A múzeumhoz tartozik a kolostor déli szárnya is, ahol konferenciaterem, refektórium (ebédlő), képzőművészeti kiállítóhely és más termek is helyet kaptak. Ezek, az udvarban található információs központtal, több egyházmegyei pasztorális tevékenységet is ellátnak: (...) találkozókat szerveznek itt családok, fiatalok, imacsoportok, papok, tanárok, tanulók és önkéntesek számára. A zarándokokat is szívesen fogadják (...) Tavaly a diakónusszentelés is itt történt, a temesvári Szent György-székesegyház ugyanis felújítás alatt áll. (...) minden évben májustól októberig több nagyobb zarándoklat is van itt, ezeken közel százezer ember vesz részt.

– A világjárvány és az ezzel járó korlátozások miként befolyásolják az idei zarándoklatokat, a Máriaradnára tervezett eseményeket, különösen most, a jubileum alkalmából?

– Reménnyel tekintünk a jövőre Andreas Reinholz kanonokkal együtt, aki 2003 óta plébános itt, és a bazilika őre. A világjárvány miatt kialakult helyzet Máriaradnán is az események szüneteltetéséhez vezetett (a múzeum egyelőre be van zárva, a szentmiséket a hívek részvétele nélkül tartjuk meg, a kegytemplomba szinte senki sem zarándokol), az otthonmaradás viszont lehetőséget adott számunkra, hogy olyasmikkel foglalkozzunk, amire a számos rendezvény, a zarándoklatok ideje alatt nincs lehetőségünk. (...) A templom titulusának ünnepén, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján hívek nélkül ünnepeltünk. (...) Még tervben volt idénre a pünkösdi zarándoklat, a ministránsok, a kármeliták, a temesváriak, a német ajkú katolikus hívek zarándoklata, de a szokásos Nagyboldogasszony-napi zarándoklat és az ötszáz éves jubileumi ünnepségek, a Kisboldogasszony-napi zarándoklatok, a papság zarándoklata, az egyházi dolgozók zarándoklata, a magyar ajkú katolikusok zarándoklata (...).

Bízunk a Gondviselésben, és imádkozunk a járvány elmúlásáért, sokak megpróbált hitéért. Reméljük, hogy ezen megpróbáltatás után még többen zarándokolnak majd el ide, adnak hálát Istennek és kérik az Urat, hogy a jövőben védjen meg, mint eddig is tette. A jó Isten segítsen mindannyiunkat, és a máriaradnai Kegyelmek Anyja óvjon bennünket!

Szöveg és fotó: Fábián Róbert

Forrás: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria