Megáldották a felújított monostortemplomot a Szatmár megyei Ákoson

Külhoni – 2020. szeptember 15., kedd | 14:20

A Szatmár megyei Ákoson (Acas) szeptember 13-án, vasárnap megáldották a régió egyik legnagyobb Árpád-kori templomát. A monostortemplomot, mely máig megőrizte eredeti alakját, az 1540-1550-es évektől a reformátusok használják.

Az ákosi monostor és templom az Ákos nemzettség adományaiból épült „családi” monostorként. Bencés szerzeteseket telepítettek ide.

Írásos emlékek szerint az ákosi templom 1642-ben leégett, majd megjavították. Később a törökök bosszúból felgyújtották. A tetőszerkezetet kilencven éven keresztül nem pótolták, így nem a templomban, hanem szabad ég alatt tartották az istentiszteleteket.

1732-ben építették újjá a monostortemplomot, melynek tornyába később villám csapott, 1834-ben földrengés rongálta meg, 1862-ben három napon át pusztító tűzvésznek esett áldozatul.

1902-ben fejeződtek be a Schulek Frigyes építész vezetésével folytatott újjáépítési és restaurálási munkálatok.

A padok 1750-1776 között készített, festett előlapjait – amelyek változatos növényi motívumaival, kazettás megoldásaival és jellegzetes, korsóból kinövő virágos díszeivel az úgynevezett erdélyi késői virágos reneszánsz darabjai – 2015-ben Mihály Ferenc restaurálta.

2016-ban Szatmár megye önkormányzata és a református egyház szakmai partnerséget kötött annak érdekében, hogy pályázatot nyújthassanak be az Árpád-kori templom felújítására. 2017-ben az Európai Uniótól nyertek támogatást. A pályázati forrásból nem finanszírozható munkálatok költségeit a magyar kormány fedezte.

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felújított templom felszentelésekor, szeptember 13-án elhangzott beszédében az egész magyar művelődéstörténet kiválóságának nevezte az ákosi templomot.

Pataki Csaba, Szatmár megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke a megye legrégebbi épületeként említette a templomot, melyben – mint fogalmazott – mindig magyarul dicsérték az Urat.

„A felújítás során mindenki hozzátett egy apró követ, erősítvén a valóságos és a képzeletbeli falakat és remélem, hogy nyolcszáz év elteltével is keresztény magyar emberek fognak magyarul szolgálni, imádkozni az ákosi református templomban (...) Maradjon együtt ez az ákosi magyar közösség, és legyen jó erős.”

„Ha valamit nyolcszáz esztendeje megépítettek, ha valamit nyolcszáz esztendőn át megőriztek, az azért van, mert Isten trónusára tekintünk innen a földről” – fogalmazott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki vasárnap megáldotta Erdély legnagyobb Árpád-kori monostortemplomát.

Az ünnepi istentiszteleten elhangzott igehirdetését a 103. zsoltár 19–22. soraira építette, hiszen mint mondta, a 103. zsoltár csodálatos himnusz és ajándékzsoltár, amely azokat az érzéseket fogalmazza meg, amelyeket egy felújított templom mellett érez az ember. „Hisszük, Uram, hogy te is gyönyörködsz benne; nem nézted hibáinkat, botlásainkat, hanem megadtad, hogy újra otthona legyen istentiszteleteinknek. Ez a templom a te méltóságodra szolgál. S ha valaki belép az ákosi templom kapuján, úgy érezheti, hogy a mennyország előcsarnokában van. Életünk központi része az Istennel való találkozás, s eme találkozások legfőbb helyszíne a templom. (...) ne csak a szánk áldja, ne csak az ünnepi óra legyen áldással teli, hanem mindig tudjuk áldani az Urat, mert a megújult templom a megújult szívről és a megújult feladatvégzésről szól.”

Dobai Zoltán helyi lelkész elmondta: amikor három évvel ezelőtt megkezdődött a felújítás, picit megijedt, de Csűry István püspök bátorította. „Hála Istennek, elvégeztetett a munka, a felújítás elkészült. (...) Az elmúlt napokban folyamatosan bennem csengett egy szó: rendkívüli. Rendkívüli templomunk van, rendkívüli a helyzet, amelyben most hálát adunk”.

A templom legmesszebbre látszó részei, a toronysisakok a „Középkori templomok útja” projekt keretében – amely az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű és jelentőségű örökségvédelmi, határom átnyúló programja – újultak meg; ennek keretében gazdagodott látogatócentrummal is a templom.

A Szatmár megyei, csaknem kétezer lakosú Ákoson az ott élők 43 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson; az ákosi magyar lakosok többsége református felekezetű.

Forrás: Maszol.ro; MTI

Fotó: Középkori templomok útja/Facebook; Maszol.ro; Pataki Csaba Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria