A munkálatokat többek között az Észak-nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség révén, vissza nem térítendő európai alapból fedezik.
Kovács Sándor főesperes egy korábbi interjúban elmondta: a leglényegesebb feladat a konzerválás; főleg a templom struktúráját érintő beavatkozásokról van szó (bordák visszahelyezése, az elmozdult oszlopok megerősítése, a vakolat rendbetétele). A tetőszerkezet hibáit is kijavítják; a tetőtérben kiállításokhoz alkalmas teret szeretnének kialakítani.
Mindemellett cserélni kell az elektromos kábeleket. A liturgikus teret is szeretnék átalakítani, illetve visszakerül a templomba a korábban eltávolított barokk stílusú padok egy része. A tervek szerint a szentély és az egész templom is fűthető lesz.
* * *
A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma. Az épület helyén már a 13. században is állt egy szintén Szent Mihálynak szentelt templom.
Az építkezés megkezdésének pontos dátuma nem ismert, de az általánosan elfogadott feltételezés szerint Károly Róbert 1316. augusztus 19-ei okleveléhez köthető, amelyben megerősítette a város V. István által adott kiváltságait, többek között a szabad plébános- és bíróválasztás jogát. Az építkezés befejezése Zsigmond király uralkodása idejére, azaz az 1419–1437 közötti évekre tehető. A homlokzat befejezése és a torony építése még az 1450-es években is tartott. Művészetileg az észak-magyarországi stílus hatása ismerhető fel az épületben, de sok részletében a helyi, erdélyi jegyek is megjelennek.
Forrás: Romkat.ro; Vasárnap; Wikipédia
Fotó: Romkat.ro; Wikipédia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria