Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke az esemény után elmondta: ez az első alkalom, amikor magyarországi támogatással műemléket újítanak fel Moldvában, egy csángók által lakott településen.
Az elnök szerint a felújítás és az avatás hozzájárul a magyar érzelmű csángók moldvai elismertségének növeléséhez.
A felújítás során megerősítették a templom alapját, kicserélték a korhadt gerendákat, szarufákat és más faelemeket, valamint újraedték tölgyfazsindellyel az épületet.
Az MCSMSZ által koordinált műemlék-felújítást 75 ezer euróval támogatta a magyar külügyminisztérium.
Zákonyi Botond nagykövet az MTI-nek elmondta: az egyházi liturgia román nyelven zajlott, de Pogár László MCSMSZ-elnök és ő maga is mondott néhány mondatot magyarul is. Hozzátette: ez a legkeletebben fekvő Szent Mártonnak szentelt katolikus templom, és a korai kereszténység idején a mai Szombathelyen született Szent Mártonra egy kicsit magyar szentként is szokás tekinteni, noha jóval a honfoglalás előtt élt.
A Nagypatak és Forrófalva (Faraoani) közös temetőjében álló parányi fatemplomban csak kivételes alkalmakkor tartanak szertartásokat.
Mindkét településen nagyobb templomok épültek. Petru-Iulian Bucur muzeológus tanulmánya szerint Forrófalván 1420-ban husziták telepedtek le.
A települést 1435-ben említik először, és a helyi hagyomány szerint ekkor épült a fatemplom is, amelynek első írásos említése 1605-ből való.
Az idők során a kis templomot többször újraépítették. Nyugati ajtaját a muzeológus feltételezése szerint az 1745 és 1762 közötti javítás alkalmával alakították ki. Az ajtón ma is olvasható a „Bálint Márton csinálta” fába vésett felirat.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria