A szentmisén jelen voltak a papnevelő intézet tanárai, valamint többen, akiket valamilyen szálak fűznek az iskolához. A szentmisén szolgálatot teljesítettek az iskola diákjai: az asszisztálásban és az éneklésben, scholában vállaltak aktív szerepet.
Birton Róbert-Attila székelykáli plébános szentbeszédében egy perzsa elbeszélést vett alapul, amelynek tanúságán keresztül rámutatott arra, hogy mindannyian kincsek vagyunk. E kincs felfedezéséhez vezető út maga az életünk, és feladatunk rátalálni. Borromeo Szent Károly püspök életpéldájával pedig utat kíván mutatni erre.
A szónok a szent életéből két fontos erényt emelt ki: az előkészületet és az alázat gyakorlását. Kifejtette, hogy a védőszent a csendnek, a meditációnak volt az embere. Írásainak visszacsengő gondolata, hogy a lelkeket csak térden állva lehet megnyerni.
Birton Róbert-Attila rávilágított annak a fontosságára, ami Szent Károly életét is széppé tette, az előkészületre. Másabb lehet a napunk, ha felkészülünk rá, más tud lenni az imádságunk, ha felkészülünk rá, más lenne a szentmisénk, ha felkészülnénk rá.
A székelykáli plébános arra bátorította a diákokat, hogy szakítsanak időt a csendre, valamint hogy tudatosan és szándékosan éljék az életet, hiszen csak ezáltal lehet jól jelen lenni az imádságban és a közösség életében.
Borromeo Szent Károly második kiemelt erénye a humillitas, az alázatosság volt. Nemcsak a kort, amelyben élt, határozta meg ez az erény, hanem életének mindennapjait is.
Birton Róbert-Attila hangsúlyozta, hogy Borromeo Szent Károly mindig törekedett az alázatosságra, ami stílusában is megmutatkozott; felfedezhető döntéshozatalában is: alázattal kikérte mindig a barátai véleményét, és sokat imádkozott előtte, hogy döntése Isten akaratával megegyezzen. Ezen a ponton kapcsolódhatunk hozzá: nekünk is imádkoznunk kell mindennapjaink és életre szóló döntéseink meghozatala előtt – emelte ki a búcsúi szentmise szónoka.
A szentkáli plébános elmélkedése végén Borromeo Szent Károly püspök közbenjárását kérte, hogy követve az ő nyomdokait rátaláljunk a kincsre, ami mi magunk vagyunk, felfedezve elrejtett istenarcaink szép vonásait.
Szerző: Kovács József spirituális
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Dicu Adrian
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria